Bibliakiállítás nyílt a Belvárosi református templomban, a Kossuth utcán, Kovács Imre nyugalmazott református lelkész több ezres gyűjteményéből, amelyből 128 kötet látható a tárlaton: Szentírásokból, énekeskönyvekből, régi prédikációs könyvekből több felekezettől. A kiállítás még jó ideig megtekinthető lesz a vasárnap 10 órás istentiszteletek előtt és után, a gyűjtő tárlatvezetésével. Imre bácsi nem régen ünnepelte 90. születésnapját, otthonában az önkormányzat képviseletében is köszöntötték.
A tárlat korábban már látható volt Sajóivánkán a községháza dísztermében, majd két évig a vasgyári parókián, ahonnan a gyűjtő nyugdíjba ment. Legutóbb pedig egy évig a Miskolctapolcai református templomban mutatta be, ahol tízezres képeslapgyűjteményéből is kiállított több ezer darabot.
Három könyvük volt csak
- Dióhéjban szeretnék visszatekinteni az életemre, mert így érthető meg, hogy mi inspirált a könyvek gyűjtésére. 1936. február 28-án születtem egy kicsi faluban, Sajóivánkán. Az eke szarváról jöttem, nem volt gyerekszobám – idézte fel Kovács Imre nyugalmazott református lelkész, a gyűjtemény tulajdonosa, aki 1960 és 1966 között a Miskolc-Belvárosi Református Egyházközség lelkészeként kezdte hivatását.
Elmondta, a II. világháborúban 1944. december 13-án éjszaka kettős ágyútalálat érte a házukat.
- Mi a pincéből néztük végig azt az éjszakát, amíg a házunk teljesen totálkáros lett. A szomszédban nagynéném, keresztanyámék adtak helyet nekünk három kislány unoka mellett. Tehát nem örököltem könyvtárat, mindössze három-négy könyvünk volt: Károli Biblia, Szikszai György: Keresztyéni tanítások és imádságok című könyve 1685-ből, ami máig a legöregebb imádságos könyvem 1812-es kiadással, énekeskönyvek és kalendárium. Az első könyv, amit elolvastam egy évvel a háború kitörése után, Benedek Elek meséskönyve volt, amit a tanító adott kölcsön – osztotta meg.
Ötven fillérenként
Megtudtuk, úgy került Miskolcra, hogy 1947-ben a család egy jótevője beíratta a II. számú állami Polgári Fiúiskolába. Ebben az időben kezdett el könyveket gyűjteni.
- Jó anyámtól minden nap kaptam 50 fillért egy tölcsér fagyira, amit nem költöttem el, hanem összegyűjtöttem és könyvet vettem belőle. A színház előtti antikvárium küszöbét koptattam nagyon gyakran, vagy a Zsarnai piacon vásároltam be. Eleinte szépirodalmat gyűjtöttem, aztán érettségi után felvettek a Debreceni Református Teológiai Akadémiára és akkor már teológiai olvasmányokat is. A városban rendszeresen látogattam a debreceni Zsibogót, a piacot – számolt be a református lelkipásztor.
Kiemelte, a gyűjteménye egyik legkedvesebb darabja Debrecenből származik.
- A kedvencem, a kívül-belül gyönggyel hímzett énekeskönyv 1845-ből, ami a legrégebbi énekeskönyvem és amikor megvettem 8 forintba került. A legöregebb csatos Bibliámat 1746-ból, ami Misztótfalusi Kis Miklós nyomdájában látott napvilágot, szintén a debreceni Zsibogón szereztem be – fűzte hozzá.
Bibliák a nagyvilágból
Hozzátette, az egyik újabb kori Biblia azért legendás, mert kétszer megjárta Amerikát.
- Anyai nagyapám 1915 és 1922 között hajón utazott és a mindennapi olvasmánya a Biblia volt, amit cafatokban hozott vissza, de megörököltem dédnagyanyámtól és újraköttettem. Emellett van egy fakszimile 1590-es vizsolyi Károli Bibliám és egy 1608-as Hanaui Bibliám, valamint egy marosvásárhelyi képes Bibliám is az 1800-as évekből és római katolikus Arany Bibliám. Öt évig egy héber Szentírásból tanultam a teológián, ami most már a kiállítás része, ahogy Luther Márton német nyelvű Szentírása is, de más idegennyelvű Bibliákat szintén elhoztam – sorolta a gyűjtő.
A Bibliák és a református énekeskönyvek mellett, római katolikus kötetek is láthatók a tárlaton.
- Őrzöm egy református kántor énekeskönyvét 1820-ból, ami a mai korálkönyvnek felel meg és 1722-es, 1741-es imádságos könyveket. Több 1800-as évek végéről való római katolikus imádságos és misekönyvet is meg lehet tekinteni, valamint a környező országok énekeskönyveit. Továbbá néhai Ravasz László református püspök prédikációs kötetsorozatának egy részét is bemutatom – ismertette Kovács Imre.
