És hogy miért mentek oda? Dolgozni. A termálkút tisztítását, a benne lévő gépészet karbantartását minden évben elvégzik ezek a bátor emberek, hogy a Barlangfürdő vize kristálytiszta legyen és veszélytelen a fürdőzőkre. A nagyszabású helyreállítást végző cég előrejelzései szerint a hamarosan következő szezon második felében a fürdőzésre ismét lehetőségük nyílik a vendégeknek.
A barlangi búvárok első merülésénél jelen volt Tóth-Szántai József polgármester, Hollósy András alpolgármester és Bajusz Gábor, a körzet önkormányzati képviselője is, akik rendszeresen figyelemmel kísérik, ellenőrzik a Barlangfürdőben folyó munkálatokat.
Hollósy András a Miskolc Televízió kérdésére elmondta, minden évben meg kell vizsgálni azt a különleges és a természet által kialakított kutat, amelynek mélyén van a termálvíz forrás, ami a melegvizet adja a Barlangfürdő medencéinek.
- A Barlangfürdőben minden évben elvégzik ezt a vizsgálatot, amelynek során a búvárok megnézik a víz alatti barlang falainak, járatainak állapotát, a benne lévő szivattyúkat, és természetesen ellenőrzik a kijövő víz minőségét is. Egy nagyon tiszta, páratlan minőségű termálkútról van szó, amely egyedülálló Közép-Európában. Ez az éves karbantartás nemcsak a fürdő zavartalan működéséhez járul hozzá, hanem a fürdőzők biztonságát is szolgálja. A felújítás mellett ezekre is oda kell figyelni, hiszen fontos az, hogy a megújult Barlangfürdő átadásakor minden fürdőző a legnagyobb biztonságban, kiváló minőségű termálvízben tudjon hódolni ennek a kikapcsolódásnak – mondta az alpolgármester.
A Barlangfürdőben ottjártunkkor éppen az első merülésre készültek fel, töltötték az oxigénpalackokat, ellenőrizték a felszerelést, megtették a szükséges biztonsági intézkedéseket, hiszen a barlangi búvárkodásnál talán csak az űrhajózás veszélyesebb. A legnagyobb gondossággal kell rá felkészülni. A miskolctapolcai termálforrás barlangja egy természetes képződmény, részben porózus sziklafalakkal, ennek minden kockázatával. Ugyanakkor nagyszerű élmény is lemerülni ide, ahol a búvárokon kívül senki sem jár, tudtuk meg Kosina Gergőtől, az Alfa-Trade 2000 Kft. ügyvezetőjétől, a lemerülő négy búvár egyikétől.
- Most a búvárrendszernek a kiépítése van éppen folyamatban, töltjük például az oxigénpalackokat, majd először a saját szivattyúnkat fogjuk levinni a kútba, és megkezdjük a karbantartást. Ez többek között iszaptalanítást jelent és a kisebb-nagyobb méretű levált kövek eltávolítását. Ezt követi majd a kútban lévő gépészeti elemek, mint a három szivattyú és a csőszerelvények megtisztítása. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy víz alatti porszívózást, csak most egy szivattyúval – avatott be a részletekbe az ügyvezető.
Megtudtuk tőle azt is, hogy a kút mintegy huszonnégy méter mély, a felső részen nagyjából három méter az átmérője, alul egy méter. Hasonló egy hosszú fagylalttölcsérhez. Amint leérnek, befordulnak egy körülbelül egy méter széles és két méter magas járatba, amely átlósan, a felszínhez képest felfelé halad úgy tizenkét métert. Ennek a földalatti, vízzel teli folyosónak a végén van egy nagyobb terem, amelyen keresztül áramlik a föld mélyéből a 30-32 Celsius fokos termálvíz a kútba, ahonnan a szivattyúk juttatják azt a medencékbe.
Kosina Gergő szerint, amint végeznek, a víz olyan tiszta lesz, hogy le lehet látni egészen a kút aljáig. A víz tisztaságáról majd egy víz alatti videófelvétel segítségével is meggyőződhetünk a későbbiekben.
És hogy mennyire kemény ez a munka, arról is szólt néhány szót a hidrogeológus-búvár szakember. Elmondta, a közel 32 fokos vízben eleve nehéz a munka, a test gyorsan túlmelegedhet. Mire megteszik ezt a távot, eleve sok időbe és sok oxigénbe kerül. A 24 méteres mélységben már akkora a nyomás, hogy ugyanúgy kell a felszínre jönni, mint a tengerből, az úgynevezett keszonbetegség (más néven dekompressziós betegség) miatt, ami a légembólia egyik típusa, amely akkor következik be, ha a nagyobb nyomású térből az ember túl hamar ér kisebb nyomású helyre. Következményei halálosak is lehetnek.
- A 24 méteres mélységben nem sok a fenékidő a búvárnak. Mintegy 50 percet maradhatunk lent, utána két perc alatt tudunk szépen lassan feljönni hat méteres magasságba, ahol a belélegzett nitrogént lassan ki kell lélegezni. Mi ezt úgy nevezzük, hogy „kizsilipelés”. Ott várnunk kell tíz percet, utána feljönni három méterre, és ott is várni kell még öt percet. Ezután 24 óráig nincs következő merülés, mert ki kell várni az előírt 24 órás szünetet két ilyen merülés között. Tehát aki ma hat és hét óra között merül és dolgozik lent, az legközelebb holnap hat óra után merülhet újra – ismertette a barlangi búvár a nehézségeket.
A Barlangfürdőben négy búvár dolgozik ilyen paraméterek mellett váltásban, a feladat elvégzése így a tervek szerint egy hétig tart majd.
