Az esemény 82. évfordulóján kedd reggel az áldozatokra emlékeztek a Miskolc-Belvárosi Nagyboldogasszony Görögkatolikus Székesegyház melletti kopjafánál, ahová a megemlékezésen jelenlévők elhelyezték a koszorúikat. Az áldozatok lelki üdvéért Jeviczki Ferenc atya, a Miskolc-Belvárosi Görögkatolikus Parókia parókusa imádkozott.
- Magyarország és Miskolc történetének az egyik legtragikusabb eseménye történt meg itt a II. világháborúban, 1944. június 2-án, délelőtt 10 órakor. Ez nem más, mint az úgy nevezett miskolci bombázás, amire a mai napon emlékeztünk – nyilatkozta stábunknak Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum igazgatója. - Olaszországi támaszpontokról Foggia környékéről száz B17-es és B24-es nehézbombázó szállt föl és mintegy kétszáz tonna robbanóanyagot, rombolóbombákat és gyújtóbombákat hoztak ide és szórták meg vele Miskolc keleti részét. Egészen a Tiszai pályaudvartól a Búza téri piacig, ahol megrongálódott a vásárcsarnok is – fejtette ki.
Halottak, sebesültek, romok
Hangsúlyozta, nagyon sok volt a halálos áldozat és sebesült. 420-an megsebesültek és 206 halálos áldozat volt, köztük katonák és civilek egyaránt, különösen sok 14 év alatti. Néhány nappal később a tetemvári piactéren ravatalozták fel őket. Később a civileket köztemetőkben, a katonákat a Hősök temetőjében helyezték örök nyugalomra.
- A támadás elsődleges célja a vasúti csomópont bombázása és az infrastruktúra tönkretétele volt, ami körülbelül 20 százalékban sikerült. A város nem volt képes védekezni a csapás ellen. Ráadásul nem ez a bombázás volt az egyetlen a szövetségesek részéről Miskolc ellen, hanem utána augusztusban és szeptemberben még továbbiak következtek. Ezeknek már nem volt annyi halálos áldozata, de így is nagyon megviselte a várost – fűzte hozzá.
Kopjafa őrzi emléküket
Tudatta, a tragikus eseményre emlékeztető kopjafát 1994-ben helyezte el a polgári védelem a Búza téri görögkatolikus székesegyház mellett.
- Az egyszerű kopjafánál egy sokkal jelentősebb emlékmű és akár több helyen is lehetne a városban, hiszen a terület, amit bombákkal megszórtak, lényegesen nagyobb volt, mint a jelenlegi emlékhely. Miskolc számára ez egy hatalmas tragédia volt. Az áldozatok száma egyedül az 1878-as miskolci árvízben elhunytak számához mérhető és az épületekben is jelentős károk keletkeztek. A bombatámadásban 160 épület összeomlott és körülbelül 600 megrongálódott – részletezte a múzeumigazgató.
Imádság az áldozatokért
A Himnusz eléneklése után Jeviczki Ferenc parókus a következő szavakkal imádkozott az áldozatok lelki üdvéért:
„Urunk nyugtasd meg elhunyt szolgáidnak, Miskolc város lebombázott áldozatainak lelkét a világosság, kellem és felüdülés helyén, ahonnan száműzve a fájdalom, az aggódás és sóhaj! Mint jóságos és emberszerető Isten, bocsásd meg összes bűneiket, melyeket szóval, tettel, vagy gondolattal elkövettek, mert nincs ember ki él és ne vétkezzék! Te vagy egyedül bűn nélkül, a Te igazságod örök igazság, a Te igéd valóság” – mondta a parókus.
Koszorút helyezett el:
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében: Tóth-Szántai József polgármester és Nagy Boglárka aljegyző.
A FIDESZ-KDNP-Pont Mi frakciószövetség nevében: Kavecsánszki Erzsébet, Szécsényi Marianna, Bodor Márk és Klinga Dániel önkormányzati képviselők
A Herman Ottó Múzeum képviseletében: Dr. Szolyák Péter múzeumigazgató
A 757. Szemere Bertalan (öreg) Cserkészcsapat
A Civil Összefogás Fórum (CÖF) Klub Miskolc nevében Holló Gyula elnök.
