A római katolikus templomokban általában ez lelkigyakorlatos időszak, amikor különleges liturgikus elemek segítik a hívőket a lelki ráhangolódásban.
A húsvéti ünnepkör örök üzenete az, hogy a legnagyobb tragédia a bűn és annak a következményei. Minden szenvedés és a halál is ebből származik, Isten azonban annyira szeretett minket, hogy elküldte a Fiát, Jézust, aki emberré lett, és eljött azért, hogy nagypénteken helyettünk és értünk meghaljon. Ezért a húsvét a legnagyobb keresztény ünnep, hiszen az egész üdvtörténet erre irányul.
– hangsúlyozta Szabó József atya, a diósgyőri római katolikus templom plébánosa, hozzátéve: Jézus Krisztus harmadnapra feltámadt a halálból, ami megerősíthet bennünket abban, hogy létezik feltámadás, örök élet és mennyország. Higgyünk ebben, és lehetőség szerint éljünk úgy, hogy minden ember a mennybe jusson.
Személyes kapcsolat Istennel
Elmondta, nagycsütörtöktől nagyszombatig a legtöbb plébániához hasonlóan Diósgyőrben is lelkigyakorlatot tartanak a templomban az esti szentmise keretében. Az encsi plébános, Gulyás Zsolt atya érkezik hozzájuk. Ezt megelőzően, már 17 órától lehetőség nyílik szentgyónásra, mint a bűnbánat kifejeződésére, ami egész nagyböjtben nagy hangsúlyt kapott.
– Az imádságra, elcsendesedésre, böjtre és az ünnepi liturgiákon való részvételre biztatjuk ilyenkor az embereket. A szimbólumokkal, fényekkel, színekkel teli szertartások segítenek, hogy ne csak intellektuálisan ragadjuk meg az ünnep lényegét, hanem át is éljük azt. A húsvét misztériumából következnek a szentségek. Azaz a Megváltó feltámadása által a keresztények lényegileg átalakulnak, megigazultakká válnak és az életszentség útjára lépnek, hiszen Isten már bennük él. Tehát személyes, egészen közeli kapcsolatban lehetnek az Úrral, mint ahogy Jézus példázatában a szőlővessző a szőlőtővel – számolt be az atya.
Ezt követően arra tértünk rá, konkrétan hogyan ünneplik a diósgyőri plébánián a nagyhetet és a húsvétot, valamint az egyes alkalmak mit fejeznek ki. A plébánia udvarán magunk is láthattuk, hogy Krisztus keresztútját egy korhű makett is bemutatja terepasztal jelleggel. A plébánostól megtudtuk, György József diósgyőri kántor és a plébániai irodavezetője készítette olasz mintára. Az alkotás ábrázolja a régi Jeruzsálemet és Poncius Pilátus római helytartó palotáját is.
Fények, színek, szimbólumok
– Nagycsütörtökön Ternyák Csaba érsek az Egri Bazilikába hívja a főegyházmegye papságát, ahol délelőtt megtartják az olajszentelési misét. Ilyenkor újítják meg a papi fogadalmakat és megáldják az olajokat: a keresztelendők olaját, azaz a krizmát és a betegek olaját. Este az utolsó vacsora emlékére virrasztással egybekötött szentmisét rendezünk Diósgyőrben, amivel lezárul a nagyböjt időszaka. Azt idézzük fel, hogy Jézus megalapította az Eucharisztiát, a papság szentségét és megtartotta az első szentmisét nagycsütörtökön, majd az Olajfák hegyén virrasztott, imádkozott és vérrel verejtékezett. Ezzel pedig megkezdődött a mi megváltásunk – fejtette ki a Szabó József atya.
Kiemelte, nagypéntek szigorú böjti nap, amikor nincsen szentmise. Délután, illetve este Krisztus kereszthalálára és szenvedésére emlékeznek különleges igeliturgia keretében, amikor lebontják a letakart korpuszokról a lepleket. Ehhez tartozik a kereszt hódolata, amikor a jelenlévők személyesen odajárulnak a Megváltó keresztjét jelképező tárgyhoz. Nagypénteken a liturgia színe a nagyböjti liláról pirosra vált. Nagyszombat pedig csendes nap, amikor az ünneplők meglátogatják a Szent Sír makettjét, hiszen ekkor Jézus a sírban feküdt.
– Nagyszombaton este nyolckor kezdődik húsvét vigíliája, amikor a Messiás feltámadását ünnepeljük. Ez a templomon kívül indul a tűz megáldásával és a húsvéti gyertya meggyújtásával, amit a fehérbe és aranyba öltözött pap ünnepélyesen behoz a templomba. Utána az Exsultetet, a húsvéti öröméneket énekeljük. Ezt követően ismét igeliturgiát tartunk. Az ősegyházi hagyományoknak megfelelően két felnőttet is keresztelünk nagyszombaton, akik elsőáldozásban és bérmálkozásban is részesülnek. Az ünnepség végén lesz a húsvéti körmenet, amikor kimegyünk a templomon kívülre az Oltáriszentséggel. Visszük a feltámadt Jézus szobrát, hogy tudja meg az egész világ a csodát és hirdessük az örömhírt. Húsvétvasárnap szintén ünnepi miserendet tartunk - sorolta.
A mai ember számára ez nehéz, de meg kell tanulnunk a feltámadt Krisztussal együtt örülni.
– hívta fel a figyelmet a diósgyőri plébános.
