- Mi a véleménye a miskolci járatseriff-rendszerről: beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket, és képviselőként a jövőben is fenntartaná, esetleg tovább fejlesztené azt?
- Van egy pozitív hatása, az vitathatatlan. A legnagyobb gyermekem 17 éves, tőle és a baráti körétől azt hallom, hogy a járatseriffek a megfoghatóbb, utolérhetőbb emberekkel foglalkoznak inkább. Azokkal az emberekkel kevésbé, akikkel valójában kellene. A járatseriff-rendszer összességében tényleg egy pozitív dolog lehet, de Miskolcon, és az egész országban szerintem a rend fenntartása az a magyar rendőrség feladata. Valóban jó ez a kezdeményezés is, de a rendőrség megerősítése szükséges és az egy állami feladat. A motiváció nagyon hiányzik, vonzóbbá kell tenni a rendőri pályát, mert ha jól tudom, már lassan tízezres nagyságrendű a létszámhiány a rendőrségnél. Megbecsülés, kevesebb adminisztráció és bővebb jogkör is elengedhetetlen ehhez. Úgy gondolom, nekik kellene láthatóbbnak lenni a város utcáin, hogy rendet tartsanak, és valójában rend legyen Miskolcon.
- Hogyan értékeli Miskolc jelenlegi közbiztonsági helyzetét és mely területeken látja a legnagyobb kihívásokat?
- Őszintén egy szóba össze tudnám foglalni: a ,,siralmas", az lenne talán a leghelyesebb kifejezés. Javult valamelyest a korábbi évekhez képest, de messze van a jótól, vagy attól, ami elfogadható. Itt kívánom megjegyezni, hogy a közbiztonság szoros összefüggésben van a gazdasági helyzettel. Hiszen, ha ezeknek az embereknek, akik most a negatív közbiztonságot - betörés, lopás, akár rablás - adják Miskolcnak, ha van munkahelyük, és megfelelő jövedelemre is szert tesznek, fenn tudják tartani önmagukat és a családjukat, akkor nem hinném, hogy a bűnözés útjára fognak lépni.
- Milyen feltételeket tart szükségesnek ahhoz, hogy új befektetők érkezzenek Miskolcra, és milyen szerepe lehet ebben egy országgyűlési képviselőnek?
- Az eddigiektől eltérően lobbierőt kellene végre mutatni, hogy ne csak a múltat építsük, hanem a jövőt. Mindenképp új ipari parkot kell kialakítani az M30-as mentén, mert az észak és a déli ipari parknak a területe nem túl nagy. Egy sorsfordító beruházásra lenne szüksége Miskolcnak, és ehhez terület kell. Ami a kincsünk, ez a remek adottság a Bükk lábánál, ez egyben a gátja is valamilyen szinten a fejlődésnek, hiszen nyugati irányban egyszerűen nem tud fejlődni a város, mert a Bükk körbe öleli Miskolcot. A M30-as mentén még lehetne erre területeket találni, vagy telekcserével, vagy vásárlással, de én szerintem ebben mindenképpen előre kellene lépni. Illetve már hallottam pro-kontra véleményeket, de én a mezőkövesdi volt katonai Klementina repülőtérben látnék egy kiugrási lehetőséget. A repülőtérből, Eger, Mezőkövesd és Miskolc is profitálhatna. Egy komolyabb befektető akkor fog eljönni Miskolcra, hogyha nem órákat kell utaznia, hanem leszáll a repülőgépről, és mondjuk egy órán belül, vagy egy fél órán belül eléri azt a pontot, ahol az ő a gyártóegysége felépült.
- Hogyan teremtene egyensúlyt Miskolcon az ipari fejlődés és a környezetvédelem szempontjai között? Tud-e olyan konkrét lépést mondani, amellyel egyszerre támogatná a gazdasági fejlődést és csökkentené a környezeti terhelést a térségben?
- Nem megoldhatatlan feladat. Most is van már egy naperőműve Miskolcnak a Bogáncs utcán, amit nem tudom, hogy végre sikerült-e már beüzemelni. Évek óta húzódik, hogy az működjön és zöld energiát termeljen. Ha lenne rá mód, a naperőműveket tovább kellene fejleszteni, illetve a geotermikus energiát jobban bevonni a város működésébe. Példa lehet a PannErgy cég, Mályi-Kistokaj térségében. A geotermikus energia bejut Miskolcra, az Avast, a lakótelepet fűti, és ha jól tudom, még az Egyetemváros egyes részeit is. Hát akkor miért nincs tovább fejlesztve Miskolctapolcára? Mert ugye ott most gázzal kell fűteni a vizet, azért, hogy az Ellipsumban elfogadható hőmérsékletű legyen. A gázbeszerzés körül, az utóbbi években kialakult mizéria miatt jó lenne ezt a függőséget mindenképpen csökkenteni.
- És hogyan tudna ön ebben segíteni, mint képviselő?
- A munkámmal és a lobbi tevékenységemmel.
- Ön szerint milyen jövő vár a diósgyőri acélmű (DAM) területére, és milyen szerepet szánna annak a térség gazdasági fejlődésében? Tud-e konkrét fejlesztési elképzelést mondani a DAM területére, amelyet képviselőként előmozdítana?
- Nem egyszerű eset, mert ugye ott is a földrajzi fekvése a gátja annak, hogy mit is lehet majd oda bevinni. Azt a valaha Miskolc és Diósgyőr között megépült kohászati üzemet körbe nőtte a város. Ebből kifolyólag ipariparként komolyabb ipari termelést oda nem igazán tudok elképzelni. A Facebook oldalunkon szoktunk megosztani vicces ötleteket. De nem is annyira viccként: ott vannak a csarnokok. Miért ne lehetne ide csábítani akár filmstúdiót? Vagy akár szervertelepeket? Esetleg a közlekedési múzeumot? Lehetne hasznosítani ezt a részt iparilag is, vagy akár szórakozó negyedet is ki lehetne alakítani. Vissza kellene kapcsolni a vasúti közlekedésbe a meglévő iparvágányokat, vagy akár a helyi közlekedésbe bevonni azokat. Lenne benne perspektíva, de ezt így, hogy a város megvásárolta önerőből, szerintem lehetetlen megvalósítani. Ide egy nagyon hatékony és komoly kormányzati szándék kell. Ha Debrecennek ezermilliárd érkezett a BMW-vel kapcsolatosan, akkor legalább - a lakosság arányát tekintve - 600 milliárd forint Miskolcra is érkezhetne. Akár a DAM-hoz kapcsolódóan, illetve más ipari létesítmények fejlesztését elősegítve a célból (acélból) hogy a városban élők élete is javuljon.
Vannak jelenleg is futó beruházások, egészen jó látványberuházások, de a miskolci polgárok életét közvetlenül javító intézkedésekre lenne szükség. És itt nem csak az útfelújításra gondolok, mert az egyébként is karbantartási feladat, hanem az északi tehermentesítő kiszélesítésére, a Győri kapuban reggelente tapasztalható anomáliát megoldani, mert reggelente szinte összefüggő a gépkocsisor az Újgyőri főtértől a Petőfi térig. Ez nem jó. És ez azért is érdekes, mert a lakosság száma ugye drasztikusan csökkent, nagyjából a kétharmadára, sőt, talán még jobban is az utóbbi évtizedekben. Az autók száma ugye megemelkedett, mert minden háztartásban lassan már nem is egy, hanem két autó a minimum. Plusz a céges autók is megtalálhatóak a lakótelepeken, ahol nem lett nagyobb a hely. A felszín alatti és feletti akár többszintes parkolást kellene megoldani a lakótelepeken és kiépíteni az infrastruktúrát az e-autók töltéséhez. Amennyiben az e-autózás lesz mégis a jövő, akkor a lakótelepen élő embereknek is lehetővé kell tenni azt, hogy tudják hol tölteni a járműveiket.
Diósgyőri lokálpatriótaként további célom a Diósgyőri Vár melletti Várfürdőt a lakosság és az idelátogatók mai igényeinek megfelelő módon újjáéleszteni.
- Megválasztása esetén melyik az a három konkrét, számonkérhető vállalás, amelyet a ciklus végéig mindenképpen teljesíteni kíván?
- Ígéreteket és garanciákat nem teszek. Amit tudok ajánlani: a számon kérhetőség, elérhetőség. Ezt mindenképp. Mert vannak emberek, akik egy bizonyos posztot, ha betöltenek, onnantól fogva elérhetetlené válnak, és szinte számon kérhetetlenné is. És ez nem egy jó irány. Én ebben mindenképp váltást szeretnék. És itt látnám a függetlenségnek az erejét, hiszen nem pártkatona kerül be a parlamentbe, aki „Parancs! Értettem.” módon nem kérdez vissza, hanem elkezd kilincselni, lobbizni azért, hogy fejlődjön a város. Mert ez egy jobb sorsra érdemes város, tényleg sokkal jobb sorsra érdemes város. Ideje lenne végre az adottságainkat kamatoztatni.
- Mi motiválta az indulásban, és mit mondana a választóknak arról, hogy miért Ön a legalkalmasabb jelölt?
- Leginkább az, hogy az elmúlt 36 évben mindegy milyen párt képviselte a térségünket a fejlődés inkább csak vissza mintsem előre történt. Szeretném, ha gyermekeim és az ő generációjuk itt Miskolcon találnák meg önmagukat itt alapítanának családot és nem az elvándorlás mellett döntenének, mint oly sokan.
A kérdése második részére térve, amint az előző válaszomban említettem, a pártkatonák leszerepeltek itt a mi körzetünkben.
Megvan bennem az erő és az akarat, hogy az itt élők életkörülményei belátható időn belül javuljanak, továbbá a jogalkotást a magyar valósághoz közelebb vigyem.
Elfogadta meghívásunkat Dohányné Varró Anna (aki nem Dohány András felesége): a független jelölt a közbiztonság, az egészségügy, a gyermekek és a nők helyzetének javításán dolgozna.
