2020 végén alakult meg a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) konzorciumvezetése mellett a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem és a Hálózat a Regionális Fejlesztésért Alapítvány (HÁRFA) konzorciumi tag bevonásával. Az együttműködés azzal a céllal indult, hogy a társadalmi innováció eszközeivel fejlessze a közösségi, piaci és állami rendszerek problémamegoldó képességét.
A TINLAB: egy multidiszciplináris, kutatásvezérelt, konzorciumi háttérrel rendelkező tudásközpont, amely elsősorban a társadalmi innovációk gyakorlati tesztelésére és adaptációjára fókuszál.
A társadalmi innováció: olyan új megoldások, termékek vagy szolgáltatások összessége, amelyek hatékonyan válaszolnak a társadalmi kihívásokra (például szegénység, egyenlőtlenség, elöregedő társadalom), miközben javítják a közösségek életminőségét és elősegítik az aktív társadalmi részvételt – olvasható az European Social Fund Plus (Európai Szociális Alap Plusz) honlapján.
A szerdai zárókonferencia összegezte az elmúlt évek legfontosabb eredményeit, teret adott a társadalmi innováció kutatási tapasztalatainak és lehetőségeinek, valamint létrejött tudásformáinak bemutatására. A rendezvényen az együttműködési partnerek szakértői tartottak előadásokat és lehetőség nyílt szakmai kapcsolatépítésre is. Az eseményen jelen volt: Prof. Dr. Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja is.
Folytatnák az együttműködést
„Ambivalens érzések kavarognak bennem, mert egyrészt a TINLAB fantasztikus éveket és eredményeket tudhat maga mögött és egyáltalán nem volt evidens a kezdet kezdetén, hogy ez a projekt megvalósulhat Magyarországon. Ugyanakkor felmerültek olyan társadalmi csoportokra, vagy a társadalom egészére vetített kihívások és problémák, amelyek a társadalmi innovációs szintéren tudnának megoldódni” – hívta fel a figyelmet köszöntőjében Prof. Dr. Darázs Lénárd, az ELTE rektora, a TINLAB szakmai vezetője.
Elmondta, az első feladatuk az volt, hogy megértessék a magyar ágazatirányítással, hogy mit jelent a társadalmi innováció. Azonban aztán egyre hatékonyabban működött a projekt, a nemzetközi kapcsolatrendszeren belül is pozitív visszajelzéseket kapott és komoly kutatási eredmények születtek.
„Nagyon jó lenne, hogyha egyszer az életben lenne Magyarországon egy olyan projekt, aminek nincsen vége és folytatódik. Hiszen felépítettünk egy nemzetközi kutatócsoportot és egy hálózatot egyetemek együttműködésével. Létrejöttek tudományos bázisok és nagyon kemény minőségbiztosítási keretrendszer. Valószínűleg nem lenne szükség túlságosan sok pénzre ahhoz, hogy ez az együttműködés tudjon folytatódni” – emelte ki, majd köszönetet mondott a Miskolci Egyetemnek.
Humán tudományok a gyakorlatban
„2019-2020 környékén indult a felsőoktatás kiválósági programok. Elég nehéz volt akkor eljuttatni azt az üzenetet, hogy a műszaki, illetve természettudományok mellett, a humán tudományoknak is fontos szerepet kell juttatni ezekben a programokban. Akkor került bele két nemzeti laborprogramba az AI bölcsészet és a társadalmi innováció tudományterülete” – idézte fel Prof. Dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora.
Hozzátette, hogy a humán tudományokat gyakran nem a helyükön kezelik, amikor eldől, hogy mi számítson kiemelt képzési területnek. Ugyanis a műszaki és természettudományok társadalmi beágyazottságának vizsgálata is lényeges ahhoz, hogy kiderüljön, mennyire hatékonyak.
Valószínűleg, amikor a 15. században megjelent a könyvnyomtatás, az hasonló változást okozott és kezdeti félelmet váltott ki az emberekből, mint az ipari forradalomban a gépektől való félelem, hogy miként veszi el az emberek munkáját és alakítja át a társadalmat. Ugyanez igaz ma a mesterséges intelligenciára is. Ha nem vizsgáljuk a különböző technológiai forradalmaknak, az egyes eljárásoknak, találmányoknak, szabadalmaknak a társadalomban betöltött szerepét, akkor szerintem ugyanarra az útra tévedünk, amit Madách Imre megírt Az ember tragédiájában a falanszter jelenetben. Tehát a társadalmi innováció jóval túlmutat önmagán.
- jelentette ki a Miskolci Egyetem rektora.
Multidiszciplináris kutatás
Példaként említette a társadalmi innováció hiányára azt az időszakot, amikor bezártak a borsodi bányák és emberek tízezrei kerültek az utcára átképzetlenül és magukra maradva. Hangsúlyozta, hogyha akkor nemcsak azzal foglalkoztak volna, hogy a bányák mennyi hasznot hajtanak, hanem azzal is, hogy abból a tudásból, amit az ott dolgozók felhalmoztak, mit lehet más tudományterületekre átfordítani, akkor ebből nem lett volna társadalmi tragédia.
„Amikor felmerült a borsodi bányák újranyitásának kérdése, akkor a Műszaki Föld- és Környezettudományi Karunk szakemberei bevonták a jogász, a társadalomtudós és bölcsész kollégákat is, hogy vizsgálják meg, milyen szociális kérdéseket fog ez előidézni. Tehát az nem igaz, hogy a humán tudományoknak nincs alkalmazott tudományi haszna” – magyarázta Horváth Zita.
Másik példaként pedig leszakadt társadalmi csoportok felzárkóztatásának kérdését hozta fel, amihez szintén nem elég a természettudományos ismeret, hanem szükséges a társadalmi innováció is. Ebben is végeztek már komoly kutatásokat a Miskolci Egyetem humán karai.
Horváth Zita egyetértett az ELTE rektorával abban, hogy az együttműködést rövidesen folytatni kellene és megígérte, hogy ennek megkeresik a lehetséges kereteit. Majd köszönetet mondott a projektpartnereknek.
