Minden évben „Kincseink – Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Értékdíjakat” ítél oda a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Vármegye napi ünnepségén. Idén az épített környezet kategóriában a Miskolc-Belvárosi Nagyboldogasszony görögkatolikus székesegyház érdemelte ki ezt az elismerést.
A díj annak a több, mint egy évszázados lelki, történelmi és építészeti örökségnek szól, amelyet a székesegyház képvisel a megye és a magyar görögkatolikusság életében.
– olvasható a Miskolci Egyházmegye honlapján.
A megye örökségét gazdagítja
A kitüntetést Bánné Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnöke nyújtotta át alelnökeivel közösen Orosz Atanáz görögkatolikus megyéspüspöknek, hangsúlyozva, hogy a díjak azoknak a közösségeknek és személyeknek szólnak, akik tevékenységükkel gazdagítják a megye örökségét. A most odaítélt vármegyei Értékdíjat tavaly már egy másik elismerés is megelőzte, amikor a Búza téri görögkatolikus Nagyboldogasszony-székesegyház bekerült Miskolc Települési Értéktárába.
- Korábban nem tudtam róla, hogy a székesegyházunkat jelölték erre a díjra, csak amikor átvettem a kitüntetést, akkor derült ki számomra, hogy a város illetékese terjesztette föl, aki tavaly Miskolc Értéktárába is javasolta. Egy nagyon szép vázát és egy elismerő oklevelet vehettem át a Vármegye napjának díjátadóján ennek apropójából – osztotta meg Orosz Atanáz, a görögkatolikus Miskolci Egyházmegye püspöke.
Fiatal, de értékes, szép épület
A Miskolc-Belvárosi Nagyboldogasszony görögkatolikus székesegyház a magyarországi székesegyházak közül a legfiatalabb, ami eleve különlegessé teszi. Ugyanakkor az Értékdíj indoklásában az is szerepel, hogy sajátos harmóniában, egységben láttatja az eltérő, régi és új – neogót, illetve bizánci – stílusokat, elemeket és korokat, ami rendkívüli értéke ennek az épületnek.
- A Miskolci Egyházmegye székesegyháza hirtelen lett és ezért nagyon értékes számunkra. Amikor kineveztek ide Miskolcra, még nem tudtuk, hogy a templom székesegyház lesz, két hónap múlva érkezett meg az erre vonatkozó értesítés az Apostoli Szentszéktől – emlékezett vissza a görögkatolikus megyéspüspök.
Elmagyarázta, a székesegyház cím kötelezettséget jelent a püspök számára, hogy mindig ott végezze a Szent Liturgiát az év nagy ünnepein. A bemutatott szertartás pedig példa kell, hogy legyen az egész egyházmegyében. Emellett a székesegyházat látogathatóvá kell tenni, ami nem azt takarja, hogy folyamatosan, hanem csak reggel és este van nyitva. Nappal az előcsarnokba lehet belépni, éjszakára pedig bezárják. Érdemes tehát előre bejelentkezni Jeviczki Ferenc parókusnál, ha valaki szeretné megnézni.
Az az elismerés, amit most már nemcsak a város, hanem a megye részéről is kaptunk, megerősíti, hogy itt van egy olyan templom, amely megyei illetékességű. Tehát nemcsak néhány embert érdekel, hanem sokakat, akik szerte a szlovák határtól délre Borsod-Abaúj-Zemplénben laknak. Bár méreteiben a szikszói új görögkatolikus templom vetekszik vele, de a Miskolci Egyházmegyének a Búza téri székesegyház a legrangosabb temploma, ahová nem csak a miskolciak járnak. Így vasárnaponként négy Szent Liturgiát is tartunk.
– mutatott rá, majd felidézte a templom történetének legfontosabb állomásait.
Hamar felépült, majd újjáépítették
Elmondta, 1910-ben tették le az alapkövét és 114 éve, 1912 nyarán épült fel a Búza téri görögkatolikus székesegyház a piactér sarkán, az akkori Miskolc szélén, a hívek adományából és a korabeli magyar kormány támogatásával, ami abban az időben hatalmas eredménynek számított.
- Amikor egy görögkatolikus templomot fölszentelnek, akkor elvileg a főbb részeit világosan szét kell választani és ikonosztázionnak kell lennie benne. Mivel sürgős volt a templomépítés és -szentelés, ezért az ikonosztázion néhány évvel később készült el. Továbbá a párját ritkító, egyedi magyaros motívumokkal díszített bútorzatát is a következő években kapta meg a templom – számolt be a Miskolci Egyházmegye püspöke.
Felidézte, a második világháborúban 1944. június 2-án súlyos bombatalálat érte a székesegyház szélét, ami miatt kérdésessé vált, hogy fog-e még működni. Viszont az ezt követő években a helyreállítási munka nagyon intenzív volt.
Országos hírű művészek munkája
- 1951-ben egy országos hírű sátoraljaújhelyi festőművészt Petrasovszky Emmanuelt – aki éppen ötven éve hunyt el – és a testvérét kérték föl arra, hogy belül is fesse ki a szentélyt. Korábban a máriapócsi kegytemplomon is ő dolgozott. Később a templomhajó diadalívét szintén ki tudta festeni. A mostani végleges festés viszont 2022-ben készült el. Miután a templomot 2011-ben székesegyházzá nyilvánították, püspökként az első feladataim között volt az, hogy a már omladozó vakolatot végre rendbe hozzuk. 2013-ban sikerült komoly kormánytámogatással a templomkülsőt is felújítani. A tervezőket, Eperjesi Szabolcs és Kiss Attila építészt, valamint Seres Tamás ikonfestő, restaurátort Nívódíjjal tüntették ki – sorolta Orosz Atanáz atya.
Hozzátette, 2021-ben Vasyl Babych kárpátaljai ukrán ikonfestő vezetésével, Kárpátaljáról ideérkező hat művész díszítette ki a templomhajót a padlótól a tetőig, nagyon sok szent és a Biblia, illetve az egyháztörténelem bizonyos jeleneteinek ábrázolásával.
Felújítása javítja a városképet
Görögkatolikus körökben jól ismert a Miskolc-Belvárosi Nagyboldogasszony-székesegyház, és úgy gondolom, hogy ez a vármegyei Értékdíj hozzájárul ahhoz, hogy még ismertebb legyen. Sok olyan emberrel találkozom Miskolcon és környékén, akik rendkívül hálásak azért, hogy a templom külső felújításával a városkép is javult és itt a Búza téren egy nagyon szép székesegyházunk van. Kívülről naponta sok tízezer ember is láthatja, hiszen egy közlekedési csomóponton áll, de a templomba már kevesebben térnek be.
– hívta fel a figyelmet.
Különleges ereklyét őriznek
Kiemelte, a következő ünnepi eseményeik július 20-án Szent Illés próféta ünnepén, majd augusztus 6-án Urunk színeváltozásakor lesznek. Azonban valószínűleg leginkább a templombúcsún telik majd meg a székesegyház hívekkel. Mivel a városrésznek több máriás temploma is van, ezért a templombúcsú időpontja nagyon meghatározott, amit az augusztus 15-ei Nagyboldogasszony ünnepének délelőttjén tartanak. A szomszédos, miskolci minorita Nagyboldogasszony-templomban ugyanis hagyományosan mindig ugyanazon a napon, este rendezik meg a templombúcsút latin rítus szerint.
- Különleges helyzetben vagyunk, mert itt Miskolcon ugyanúgy, mint a sátoraljaújhelyi görögkatolikus templomban két templombúcsút is tartunk. A másodikat szeptember 14-én, az egykori templomszentelés és Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén. Olyan Szent Kereszt ereklyét őrzünk, amit még 1960-ban hoztak Rómából Miskolcra és az ünnepen ezt is kitesszük a szentély közepére a hívek elé hódolatra. Úgyhogy a második templombúcsú elsősorban a keresztre összpontosul – tudatta a Miskolci Egyházmegye főpásztora.
