Nemcsak énekel, hanem tanít is Kátai Natasa, aki Miskolc Nívódíjasa lett 2007-ben. – Augusztus elején majd arra fogok készülni, hogy mennyi növendékkel kell foglalkoznom nyár végétől. Ez tulajdonképpen nem egy általános, rendszeres tevékenység, amit minden nyáron csinálok, hiszen inkább egyik fellépésről a másikra szaladgálok. Most is már hosszú ideje tart, hogy hazajövök, kicserélem a bőröndöt, és megyek tovább. De ez természetesen mindig változó, mert szabadúszó vagyok, és a fellépések száma mindig attól függ, hogy mire kérnek fel, mi van műsoron. Erre a mesterkurzusra is már többször kértek fel, de augusztus végén sosem voltam itthon, Palermóban, úgyhogy most sikerült összehozni, és ennek nagyon örülök, hogy végre nemcsak az énekléssel, hanem a tanítással is foglalkozhatok – mondta, majd beszélt arról is, hogy ő eleve üdülőövezetben él. – A tengerparttól pár percre lakom, úgyhogy júniustól egész szeptemberig általában ide szoktam kijárni. Van egy hely, amit nagyon szeretünk, és végül is nekem ez is nyaralás. Idén viszont júliusi terveim között szerepelt, hogy hazamegyek Miskolcra két hétre. Nem voltunk otthon már több éve. Éppen a fiam mondta valamelyik nap, hogy már négy éve nem voltunk Magyarországon, úgyhogy épp itt az ideje. Azért nem tűnt fel, mert a családból mindig valaki lejött hozzánk, hol a szüleim, hol a bátyám, hol az unokaöcsém, jött mindenki, úgyhogy hála Istennek nem hiányoltam őket annyira, és ezért nem vettem észre, hogy ennyi idő eltelt – nyilatkozta az operaénekes.
Az Operafesztiváli nyarak voltak a legszebbek
Kátai Natasa elmondása szerint télen is ki lehet használni azt a vidéket, ahol lakik. – Palermo nagyon szép, és érdekes az, hogy karácsonykor meleg van, süt a nap, nem esik a hó, és csodaszép kék a tenger. Ehhez nekem évek kellettek, hogy hozzászokjak. A karácsony tehát nekem nagyon nehéz volt itt, Palermóban eleinte, mert mégiscsak meghittebb az, hogy az emberek otthon vannak, az ablakokban látszik a karácsonyfa és a fényei, esik a hó, és kicsit lecsendesül a világ. Itt pedig felpörög, jönnek a turisták, teljesen más a karácsony ünnepe. A palermóiak igazán szerintem azt sem tudják, milyen a hó. Palermóban egyáltalán nem esik, de a környéken, például a hegyek tetején néha előfordul: Cataniában az Etnán, de a belvárosban elég ritka jelenség – magyarázta, aztán megkapta azt a kérdést, hogy melyik volt a legemlékezetesebb nyara. – Ezt nehéz kiválasztanom. Nagyon-nagyon szeretem a meleget. Attól is függ, hogy mit csinálok éppen. Ha utazom, mert dolgom van, akkor a színpadon vagyok, és persze ezt is szeretem. Ha pedig nincs dolgom, akkor itthon vagyok, és a családommal töltöm az időt. Úgyhogy igazán nem is tudnám kiválasztani, hogy melyik volt a legemlékezetesebb. Talán amikor még hazajártam az operafesztiválra, mert az júniusban volt, azt nagyon szerettem – mondta.
Megragadta a történelem
Mint azt az operaénekes elmondta, gyerekkorában mindig július közepe táján mentek valahova. – Például külföldre utaztunk, amit nagyon szerettem. Egyszer, mikor olyan nyolcéves lehettem, elmentünk Lengyelországba, ami sok szempontból volt emlékezetes. Nagyon szép helyen voltunk, nagy hegyekkel körülvéve, tetszett a medencéjük is, jó volt a társaság. Arra emlékszem, hogy a szüleim a szálloda összes vendégének főztek egy birkapörköltet. Még most is látom magam előtt anyukámat, ahogyan készíti az uborkasalátát az egész szállodának. Aztán azért is maradt ennyire emlékezetes, mert ellátogattunk Auschwitzba is, ami nagyon erős és maradandó élmény volt, azt nem tudom elfelejteni – idézte fel a gyerekkorát Kátai Natasa, aztán áttért a magyarországi utakra, amiből szintén sok volt nyaranta a családjuknak. – Mi nem balatoni nyaralók voltunk, hanem inkább például Gyulára mentünk vagy a Tisza-tóhoz – sorolta.
Egyébként is sokat utazik
Régen nagy álma volt eljutni Brazíliába. – Valahogy most már annyira nem érdekel. Az az igazság, hogy azzal, hogy sokat utazom a munkám miatt, ezek a nyaralási tervek egy kicsit megszürkültek. Amit például a családom szeretne, az egy hajóút, egy nagyobb hajókörút. Azt szeretnénk majd egyszer. Ez nem igazán az én vágyam, hanem a férjemé, de persze én is benne lennék, soha nem mondok ilyesmire nemet. Nagyon sokfajta hajókörút van. Valamelyik Spanyolország felé megy, valamelyik pedig, amit a férjem szeretne, Norvégia felé menne. Ő szeretne egy picit hűvösebb környékre eljutni, főleg azért, mert nyáron itt rettentően meleg van, már májusban is, neki pedig eredeti olaszként szerintem elege van ebből. De valóban szép lehet a fjordokat megnézni, biztosan érdekes. Ha én szabad vagyok, akkor ki tudom vinni a kisfiunkat a tengerpartra, a férjem azonban addig az irodában ül. Az azért nem nevezhető nyaralásnak. Főleg amikor kijön az irodából, és a betonból tör fel a meleg. Azt szoktam mondani, hogy bekapcsolták a poklot, és onnan jön fel a tűz – tájékoztatott Kátai Natasa.
