Az ítélkezési szünet a magyar bíróságokon minden évben meghatározott időszak, amely alatt – főszabály szerint – a bíróságok nem tartanak tárgyalásokat, és bizonyos eljárási határidők számításánál a szünet időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. A bíróságokon a nyári ítélkezési szünet minden évben július 15-től augusztus 20-ig tart.
Az ítélkezési szünet folytán, a polgári ügyekben, az órákban, napokban és munkanapokban megállapított határidőkbe az ítélkezési szünet időtartama nem számít bele. Ha a hónapokban megállapított határidő az ítélkezési szünet alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel. Ez alól kivételt képeznek a rendkívüli sürgősségi ügyek. Büntető ügyekben az ítélkezési szünet a határidők számítását nem érinti, vagyis a büntetőeljárásokban a határidők a szünet alatt is futnak.
Viszont a fizetési meghagyásos eljárásban is alkalmazni kell az ítélkezési szünet szabályait, vagyis a fizetési meghagyás benyújtható, de a határidők számításánál a polgári perrendtartás szabályai érvényesülnek.
Főszabály szerint az ítélkezési szünet alatt a bíróságok nem tartanak tárgyalásokat polgári ügyekben. Kivételes esetek vannak a fenti szabályok alól. Haladéktalan, soron kívüli, rövid határidős ügyekben (pl. ideiglenes intézkedés, szülői felügyeleti jog megszüntetése, sajtó-helyreigazítási per, végrehajtási perek, cégeljárás, csőd- és felszámolási eljárás, pszichiátriai elhelyezés,) a bíróság ügyeletet tart, és tárgyalás is tartható.
A bírósági kezelőirodák az ítélkezési szünet alatt is nyitva tartanak, ügyeleti rendszerben, így az ügyfelek beadványaikat benyújthatják, iratokba betekinthetnek, azonban rövidített nyitva tartással üzemelnek. A cégbíróságok, valamint a végrehajtási, csőd- és felszámolási ügyekben eljáró szervezeti egységek is folyamatosan dolgoznak.
dr. Strassburger Gyula ügyvéd
