Ugrás a tartalomra

Több mint kétszer annyi kutató és fejlesztő dolgozik ma Magyarországon, mint 2010-ben

Létrehozva
Az elmúlt tíz évben a kormány nominálisan megháromszorozta a kutatásra és fejlesztésre szánt forrásokat és ma már több mint kétszer annyi kutató és fejlesztő dolgozik Magyarországon, mint 2010-ben - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára szombaton a Tiszalúci Ifjúsági Innovációs Fórumon.
Kép
Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár beszédet mond a Tiszalúci Ifjúsági Innovációs Fórumon 2024. október 19-én. MTI/KIM/Orosz Péter

Koncz Zsófia hangsúlyozta, ez a harmadik legnagyobb növekedést jelenti az Európai Unióban ezen a területen. Emellett növekszik a doktori hallgatók száma és a kutatói utánpótlás is, öt év alatt a kormány csaknem megkétszerezte a doktori képzésben hallgatók számát - tette hozzá. Mint mondta, e tanulók harminc százaléka külföldi, ami azt mutatja, hogy külföldről is vonzóak a magyar felsőoktatási intézmények. A kormány megújította a felsőoktatási intézményeket, science parkokat hoz létre, emellett a kiválósági alapú kutatási támogatás rendszerét is megreformálta - jegyezte meg.

Az államtitkár közölte: Krausz Ferenc Nobel-díjas magyar fizikus vezetésével elindult a Bajnokok hazahívása című program is, mellyel a kormány kutatókat szeretne "hazacsábítani". Endrődi Gergely kutatófizikus Németországból csatlakozott a programhoz, Krausz Ferenc pedig "nagyon-nagyon elkötelezett abban, hogy sok kutatót megszólítson" - mondta.

Koncz Zsófia köszöntőjében a szakképzés megújításáról is beszélt, mellyel kapcsolatban kiemelte, hogy a kormány bevezetett egy "komoly ösztöndíjrendszert", és középpontba helyezte azt, hogyan lehet a szakképzésen keresztül a vállalkozásokkal közösen megszólítani a fiatalokat. Hangsúlyozta, az innováció kérdésében a fiatalokkal a kormánynak egy olyan szövetséget kell kialakítani, hogy a magyarok "igazán sikeresek" tudjanak lenni, hiszen egy ország gazdasági teljesítményét is meghatározza, hogyan tud "rákapcsolódni" az innovációra. Szerinte a magyarok kreativitása évszázadokra visszamenőleg egyedülálló, és ebben a fiatalokra "óriási szükség van".

Az államtitkár kiemelte, ahhoz, hogy Európa igazán versenyképes legyen, sikeres fiatalokra van szükség. Fontosnak nevezte, hogy a kormány ezt olyan kiemelt programokkal segítse, mint a Selye János diáklaborhálózat, a Pannónia Ösztöndíjprogram vagy a Neumann János Program, amely az ország új innovációs stratégiája. Koncz Zsófia jelezte: a magyar kormány azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unióban a legjobb tíz, világszinten pedig a legjobb huszonöt innovátor ország közé kerüljön.

 

 

 

Ez is érdekelhet

Csütörtökön angolból adnak számot a tudásukról az érettségizők
OktatásBelföld
Állatvédelem és Monet festményei az angolérettségi első részében.
Közel 80 ezer diák érettségizett matematikából – tanulóbarátnak tartják az idei feladatsort
OktatásMiskolc
Kedden a matematika írásbeli vizsgákkal folytatódott az érettségi időszak: országszerte csaknem 80 ezer diák adott számot tudásáról. Középszinten több mint 71 ezren, emelt szinten pedig mintegy 8 ezren ültek be a padokba. A szakértők és a diákok visszajelzései alapján az idei feladatsor nehézsége összességében a korábbi évekhez hasonló volt.
Miskolcon is kimagasló eredményeket várhatunk az érettségizőktől
OktatásMiskolc
A hermanosok az ország egyik top gimijében vetették bele magukat a magyar nyelv és irodalom érettségi feladatsorába.
Elkezdődtek az érettségi vizsgák
Jókai Mór és Wass Albert a magyarérettségi első részében
OktatásBelföld
Elkezdődött a 2025/2026-os tavaszi érettségi, a diákok magyar nyelv és irodalommal nyitották a vizsgaidőszakot.