Az élettartam emelkedése mellett rendkívül fontos az életminőség javulása, az időskorban jelentkező agyi betegségek kialakulásának megelőzése – írja a hirado.hu. Napjainkban a demencia világszerte ötvenmillió embert érint, és becslések szerint 2050-re ez a szám megtriplázódhat – hangzott el az M1 Életkor című magazinjában.
A magyar agykutatók áttörést értek el a demencia megelőzése terén. A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott kutatás célja az agyi öregedés kimutatása és megállítása még a tünetek megjelenése előtt. A kutatócsoport új módszerével mérhető az agyi öregedés természetestől eltérő felgyorsulása.
Azt vizsgáltuk meg, hogyan tudjuk a már betanított algoritmusok tudását felhasználni ahhoz, hogy jó agyéletkorbecslő módszereket dolgozzunk ki – ismertette Vakli Pál pszichológus, agykutató, az MTA tudományos munkatársa az M1 Életkor című magazinjában.
Úgy folytatta: ezek az algoritmusok megtanulják azt, hogy egy adott agyi felvételhez milyen életkor társul. Plusz-mínusz néhány év eltéréssel az agyi felvételből megállapítható, hány éves az adott személy, és azt lehet megfigyelni, hogy amikor tévednek, nem véletlenszerű a hibázás.
Ha a becsült agyéletkor magasabb, mint a vizsgált személy tényleges kora, az általában valamiféle megbetegedésnek a kockázatát jelzi előre.
Az eredményeknek azért van nagy jelentősége, mert igazolása annak, hogy még a tünetek megjelenése előtt jelezhető, ha az agyban olyan folyamatok indulnak el, amelyek majd valószínűsítik egy későbbi kóros probléma jelentkezését – hangsúlyozta Vidnyánszky Zoltán agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agyi Képalkotó Központjának vezetője.
A magyar kutatócsoport új eljárásának köszönhetően öt évvel javult az agyéletkorbecslés pontossága. Ez az eredmény jelentős előrelépés a szellemi leépüléssel járó betegségek kialakulásának megelőzésében.
