Az északi fény új formáját elsőként 2018-ban észlelte felvételein egy hobbikutató, aki a Finn Meteorológiai Intézettel dolgozott együtt. A zöld színű jelenségnek a dűne nevet adták, mivel emlékeztet a tengerpartokon kialakuló homokdombokra. Később a jelenség többszöri előfordulását rögzítették megfigyelőkamerákkal is.
Az intézet szerint a dűnék valószínűleg nagyjából száz kilométeres magasságban lévő oxigénatomok hullámai, melyeken megcsillan egy a Napból érkező részecsekeáramlat.
Egy új tanulmányban a dűnék születését egy „hullámcsatornára” vezetik vissza, mely az atmoszféra mezoszféra és a mezopauza nevű rétegei környékén alakult ki.
A kutatás szerint az északi fény új formája lehetővé teszi, hogy új módon vizsgálják a légkör alsó részének jellemzőit. Minna Palmroth, a Helsinki Egyetem professzora „elképesztő felfedezésnek” nevezte a dűnék kutatásának eredményeit, hiszen a dűnék az ionoszféra és a felette lévő mezoszféra közötti kölcsönhatás eddig meg nem figyelt mechanizmusát képviselik.
A szakértő kiemelte: a Föld felett 80-120 kilométer távolságban lévő régió „a Föld legkevésbé vizsgált területe”, mivel hatalmas kihívást jelent a mérőműszerek számára.
