Varga Juditot az általános ügyek tanácsa hallgatta meg a Magyarországgal szemben indított 7. cikk szerinti eljárásról.
Immár több mint egy éve politikai boszorkányüldözés folyik Magyarország ellen, amelynek oka egyértelműen az, hogy a magyarok többször is nemet mondtak a migrációra. A meghallgatás a bevándorláspártiak bosszúhadjáratának újabb állomása volt – jelentette ki. Hozzátette: nagy lépést tettek előre, hogy megvédjék Magyarországot.
„Tételesen cáfoltunk minden vádat és hamis állítást. Minden jogi kérdést tisztáztunk. Elutasítottuk a kettős mércét, és újra felhívtam a figyelmet arra, hogy olyan határozatról beszélünk, ami maga is sérti a jogállamiságot” – mondta Varga Judit.
Magyarország ellen egy nem létező határozat alapján folyik eljárás, az Európai Parlament bevándorláspárti többsége ugyanis jogsértő módon fogadta el azt tavaly szeptemberben. Az eljárás sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződést és az Európai Parlament eljárási szabályzatát – közölte.
A jogállamisági vita kevesebb politikai fókuszt és több szakmai odafigyelést igényelne. Ha az eljárás nem politikai megrendelésre zajlana, azt akár azonnal le lehetne zárni – mondta Varga Judit.
Magyarország évszázadok óta védi Európát, védi a keresztény kultúrát, az európai identitást, az európai életmódot. Egy ilyen tagállamot nem támadni, hanem támogatni kellene – tette hozzá az igazságügyi miniszter.
Az Európai Parlament 2018 szeptemberében állásfoglalást fogadott el, amelyben azt javasolta, hogy a tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg: Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az EU alapértékei.
A Sargentini-jelentést és annak elfogadását a magyar kormány politikailag motivált bosszúnak nevezte, amivel az Európai Parlament „bevándorláspárti többsége” Magyarországot büntette a migrációval és a kötelező kvótával kapcsolatos elutasító álláspontja miatt.
A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben, így többek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságával kapcsolatban.
