"Március 16-tól, tehát hétfőre virradóra minden idegen állampolgárnak tilos lesz belépni Csehország területére, ugyanakkor a cseh állampolgárok nem utazhatnak külföldre" - mondta Babis újságíróknak sajtótájékoztatón. Kivételt ez alól csak azok az idegen állampolgárok képeznek, akiknek tartós lakhelyük van Csehországban, vagy 90 napnál hosszabb tartózkodásra feljogosító vízummal rendelkeznek.
A kormány kiterjesztette a kötelező kéthetes házi karantént mindazokra a cseh állampolgárokra, akik azon 15 ország valamelyikéből térnek vissza, amelyeket a szükségállapot bevezetéséről hozott csütörtöki kormánydöntés megnevez. Eddig a karantén-kötelezettség csak az Olaszországból visszatérő csehekre vonatkozott. A prágai lapokban megjelent becslések szerint ez az intézkedés mintegy 200-250 ezer személyt érinthet.
A cseh kormány csütörtökön a következő országokat minősítette kockázatosnak: Kína, Dél-Korea, Irán, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Ausztria, Németország, Svájc, Svédország, Norvégia, Hollandia, Belgium, Dánia és Franciaország.
A korlátozások nem érintik a kamionos teherszállítást, illetve a kamionsofőröket, pilótákat és a szolgálatban lévő vasutasokat, valamint egészségügyi dolgozókat.
A kormány ugyanakkor a szükségállapot idejére munkakötelezettséget rendelt el a szociális szolgáltatásokban az érintett szakközépiskolák és főiskolák diákjai számára. Jan Hamácek belügyminiszter újságírói kérdésre a döntést úgy pontosította, hogy elvi döntésről van szó, a diákok akkor lesznek kötelesek munkába állni, amikor arra szükség lesz.
Marie Benesová igazságügyi miniszter bejelentette, hogy az új koronavírust felvette azoknak a fertőző betegségeknek a listájára, amelyek terjesztése bűncselekménynek minősülhet.
Kérdésre válaszolva Andrej Babis úgy vélekedett, "várható, hogy a közéleti szigorítások egy hónapig eltarthatnak".
Csehországban péntek reggel 117 fertőzöttet tartottak nyilván. Két személy állapota súlyos - közölte az egészségügyi tárca honlapján.
A hatályos jogszabályok értelmében a cseh kormány harmincnapos szükségállapotot hirdethet olyan rendkívül súlyos esetekben, amikor nagymértékben veszélyeztetve van a lakosság élete, egészsége, vagyona, vagy az ország rendje és biztonsága. A kormánynak erről azonnal tájékoztatnia kell a képviselőházat, amely felülbírálhatja a döntést. A parlamenti alsóház ugyanakkor dönthet a szükségállapot meghosszabbításáról is.
