Az 1,3 millió lakosú város utcái utoljára májusban voltak ennyire kihaltak. A reggeli órákban csak munkába és iskolába igyekvő kisgyerekeket lehetett látni, alig lézengtek a tömegközlekedési eszközökön, aki tehette, inkább autóval vagy kerékpárral közlekedett. A boltok, bárok, éttermek lehúzták redőnyeiket: "Nem tudjuk, mikor nyitunk újra" - szerepelt az egyik kirakatba kitett táblán. A "forgalmasabb" utcákon vasárnapi hangulat uralkodott, vagyis néhány autó és néhány gyalogos volt látható.
Milánó és a tízmilliós Lombardia tartomány egyelőre a következő két hétben vörös színnel osztályozott, kiemelten járványveszélyes térségnek számít, a közeli Piemont, Valle d'Aosta és a déli Calabria régióval. Egésznapos kijárási tilalom lépett életbe, kizárólag munkavégzés, iskolába járás vagy súlyos indok miatt lehet utcára menni. A vendéglátást, kereskedelmet, kulturális életet leállították.
"Maradjatok minél többet otthon, csak így juthatunk túl a jelenlegi nehézségeken" - mondta a milánóiakhoz intézett videóüzenetében Giuseppe Sala polgármester. Több más lombardiai polgármester a vörös zóna feloldását követelte, hangsúlyozva, hogy a régió nem minden részén ugyanolyan súlyos a járványhelyzet. Giuseppe Conte miniszterelnök úgy válaszolt, muszáj most szigorítani, hogy a járvány ne sodorja el az országot.
A milánói taxisok vezetésével országos fuvarozási sztrájkot tartottak: a fehér taxik ellepték a városok tereit. A taxisok hangoztatták, hogy teljesen munka nélkül maradtak, ezért állami segítségre van szükségük.
Támogatást szorgalmaztak a lezárt területek kulturális ágazatainak dolgozói is. A milánói Scala operaház bejelentette, hogy a hagyományos december 7-i idénynyitó előadást az idén sem akarja elhalasztani. Más színházak interneten akarják előadásaikat megtartani.
Massimo Galli professzor, a milánói Sacco kórház fertőző betegségekre szakosodott főorvosa elmondta, hogy a járványkórházzá átalakított intézetben egyetlen üres hely sincsen, miközben pénteken ismét negyvenen vártak elhelyezésre, ebből tízen lélegeztetőgépre. Kijelentette, Milánót tavasszal a "csodával határos módon" sikerült megvédeni a járványtól, most viszont későn érkezett a zárás, Lombardiában naponta közel tízezer új beteget szűrnek ki, ennek már majdnem felét a város térségében.
Megjegyezte, hogy a kedvező gazdasági és szociális feltételek miatt a régióban magas az idős lakosság aránya: "szerencsére az idősek bölcsek, időben kapcsoltak, és már az ősz elején maguktól bezárkóztak otthonaikba, máskülönben még többen lennének kórházban" - jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi pandémiához hasonlót a világ még nem élt át, és az 1918-as spanyolnáthához sem hasonlítható, mivel akkor a társadalmi, egészségügyi rendszer teljesen más volt. Kijelentette, hogy az oltóanyag segítség lesz, de nem fog teljes körű megoldást nyújtani, mivel a vírus összes törzsére külön vakcina szükséges. Úgy vélte, a gazdag országok kötelessége lesz, hogy a vakcinából a szegényebb, kevésbé fejlett egészségügyű államok is megfelelően részesüljenek.
Galli professzor kutatócsoportja arra a tudományos eredményre jutott, hogy Olaszországba a SARS-Cov-2 vírus a január-februári időszakban érkezett meg, mégpedig a kínai Sanghajból Németországon keresztül. Ezzel egy időben további kontaktokon keresztül a vírus kevésbé agresszív törzsei is elterjedtek: utóbbiakat a Rómában január végén kórházba szállított kínai turistaházaspáron mutatták ki. A tavaszi zárással Olaszországban júniusra sikerült majdnem teljesen lenyomni a járványgörbét, "de ezt az eredményt azóta elpazaroltuk".
"Tavasszal az orvosokat, ápolókat, egészségügyi dolgozókat hősöknek kiáltották ki. Az általunk sürgetett egyre szigorúbb korlátozások miatt azonban mára már vészmadaraknak tartanak, az orvosok sorsa mindig ez volt" - jelentette ki Massimo Galli.
