A júniusig érvényben lévő egészségügyi rendkívüli állapot értelmében a gyülekezés csak hat főig engedélyezett, az egészségbiztonsági előírások betartása mellett ugyanakkor a tüntetéseket és a felvonulásokat engedélyezik a prefektúrák.
A szakszervezetek országszerte több mint háromszáz megmozdulást szerveztek a munkahelyek, a fizetések, a közszolgáltatások megőrzése érdekében, és a csorbuló szabadságjogok és a béke védelmében, de tiltakoztak az álláskeresés idejére biztosított állami juttatás reformja ellen is, amely július 1-én lép életbe.
Philippe Martinez, a legnagyobb szakszervezet, a CGT főtitkára emlékeztetett arra, hogy a járványhelyzet miatt tavaly elmaradt felvonulások jelentős frusztrációt okoztak, és elégedettségének adott hangot amiatt, hogy visszatértek a „jó szokások”.
A megmozdulásokon a rendőrség szerint 106 ezren, közülük Párizsban 17 ezren, a szakszervezetek szerint 170 ezren vettek részt. Két évvel ezelőtt a belügyminisztérium adatai szerint 164 ezren, a szakszervezetek szerint 310 ezren tüntettek.
Párizsban és más nagyvárosokban is a menetet hosszabb-rövidebb időre feltartóztatták a kisebb összecsapások a rendőrök és a szélsőbaloldali anarchista „black blocs” tagok között, akik közül 46 embert őrizetbe vettek még azelőtt, hogy randalírozni kezdtek volna. A nagy erőkkel biztosított felvonulások végül rendbontás nélkül értek véget.
Egy évvel az elnökválasztás előtt a baloldali pártok vezetői és potenciális elnökjelöltjei is megjelentek a felvonulásokon, Jean-Luc Mélenchon, a Lázadó Franciaország elnöke Lille-ben, míg a kommunista Fabien Roussel, a szocialista Olivier Faure és Julien Bayou, a Zöldek vezetője a fővárosban vonult fel.
