Három B–1B Lancer bombázó egy texasi légibázisról kiindulva landolt szombaton a norvégiai Orland légibázison – jelentette be a NATO légi műveleti irányítási parancsnoksága (AIRCOM), valamint az amerikai légierő. Az erről szóló hír a Híradó.hu-n jelent meg.
A lépésre azt megelőzően került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök találkozna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Az amerikai elnök korábban nem egyszer tett olyan lépéseket, amivel a riválisokra igyekezett nyomást helyezni: ezek közé tartozott az, amikor a hónap elején atomtengeralattjárókat vezényelt közelebb Oroszországhoz.
Nincs kizárva, hogy most is hasonló lépésről van szó – noha a hivatalos közlemény szerint most más okkal érkeztek a bombázók: az elsődleges feladatuk ugyanis az lesz, hogy megkezdjék a NATO-szövetségesekkel közös kiképzési műveleteket. Ugyanakkor figyelemreméltó az is, hogy a bombázókat nem sokkal azelőtt vezényelték át, hogy az orosz erők megkezdenék a beloruszokkal közös nagy hadgyakorlatukat, a Zapadot.
2021 óta ez az első alkalom, hogy B–1B-es bombázókat telepítettek Norvégiába az amerikaiak.
A The National Security Journal egy korábbi cikkben azt írta, hogy B–1B Lancerek egy Kínával vagy Oroszországgal kialakuló potenciális konfliktusban is szerepet kapnának, bár mélységi támadások helyett elsősorban a közeli célpontok ellen vethetnék be őket, miután lopakodórendszerrel nem rendelkeznek és ezáltal ki lennének szolgáltatva az ellenséges légvédelemnek.
