Tízedik alkalommal rendezték meg csütörtökön az Északkelet-Magyarországi Regionális Régészeti Konferenciát. Az eseménynek ezúttal a Miskolci Galéria Rákóczi-háza adott otthont. Az eseményt a Herman Ottó Múzeum régészeti igazgatóhelyettese nyitotta meg, aki beszédében elmondta, maga a programsorozat valójában 2021-ben ünnepelte volna fennállásának tízedik évfordulóját, akkor azonban a járványügyi korlátozások miatt erre nem volt mód, online pedig nem lett volna ugyanolyan az ünnep.
- Magának a konferenciának pont ez a lényege, hogy együtt vagyunk, és együtt egymásnak elmeséljük azokat a titkokat, azt a tudást, amit az előző évben vagy az előző évtizedben itt a régióban régészeti módszerekkel feltártunk – mondta Szörényi Gábor András.
A múzeumi vezető kiemelte, annak idején az első régészeti konferencia egy baráti beszélgetésnek indult, mára azonban regionális rendezvénnyé nőtték ki magukat, melyen nemcsak megyei, sőt nemcsak észak-kelet magyarországi régészek, hanem határon túli szakemberek is részt vesznek.
A konferencia megnyitóján az önkormányzat képviseletében a polgármesteri kabinet vezetője mondott köszöntőt. Szarka Barbara úgy fogalmazott, hogy a szakrendezvény különlegességét az adja, hogy a tudomány képviselői olyan szakmai előadásokat tartanak, melyek egyaránt szolgálják a szakemberek, és a közönség tájékoztatását. Köszönhetően ennek a társadalom szélesebb rétegeivel is megismertetik a régészek munkáját, a régészeti folyamatokat.
Bánné Gál Boglárka, a megyei közgyűlés elnöke hozzátette, az általa vezetett hivatal nagyra tartja a régészek munkáját.
- A Borsod Abaúj Zemplén Megyei Önkormányzat is elkötelezett a hagyományőrzés, hagyományápolás illetve az értékőrzés mellett, éppen ezért hozta létre kilenc évvel ezelőtt a megyei értéktárat. Ennek küldetése a megye kincseinek felkutatása, és tovább örökítése az utókor számára – emlékeztetett.
A konferencia szervezői az egész napos programon több mint tíz előadással készültek, melyekre csaknem százan – szakemberek és érdeklődők civilek – voltak kíváncsiak.
