Február 5-én mutatták be Szőke András Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, operatőr, színész új alkotását, a Brigádnaplót. Az 1970 és 1989 között Szentesen játszódó, abszurd humorral fűszerezett, ugyanakkor érzelmekben gazdag történet a szocialista Petőfi Brigád mindennapjait eleveníti fel, a mindenki által Petőfiként emlegetett Hotel Petőfi Komplexum brigádnaplóján keresztül.

– Emlékszem erre az épületre – mondta lapunknak Gáspár Tibor, aki szentesi születésű, és diákként hajdan még ő is megfordult ennek az épületnek a bisztrójában. Nagyapjával találkozott és fröccsözött ott hetente. "Ez a harmadik filmje Andrisnak, amelyben benne vagyok. Mint földiek, elég sokat tudunk arról a korról, a helyi történésekről, a ma már mulatságos és zavarba ejtő, de ismerős helyzetekről, ami tele van képtelenségekkel, de éppen ez volt az, ami miatt érdekes volt számomra a történet" – nyilatkozta Decit, a péket játszó miskolci színművész, aki elmondta, hogy a filmbeli nevek rendkívül beszédesek, sokat árulnak el a figurák jelleméről, szokásairól.

De, hogy mit nyújt ez a film a mögöttünk és az utánunk jövő generációnak? – tette fel a kérdést Gáspár Tibor rögtön meg is válaszolva: a visszatekintést. Mégpedig arról a képtelen rendszerről, amelyben szüleik és nagyszüleik félelemben és legyávulva élték az életüket, nem látva tovább az orruknál, amit az a rendszer egyébként nem is engedett volna meg. – Nem kell azonban megijedni, ez a film nem történelmi dokumentumfilm. Andris a mához szól, hiszen ma is belekeveredünk hasonló képtelen helyzetekbe, amitől ezek ismerősek lehetnek a fiataloknak is, akik a szüleiken, nagyszüleiken keresztül mégiscsak beleszocializálódtak ebbe a korba – hangsúlyozta, és rögtön egy konkrétummal meg is magyarázta: én ’75-ben érettségiztem. Akkor mi szórakoztunk a rendszeren, megmosolyogni valónak találtuk az egészet. Ez a mai fiatalokkal is ugyanígy van. Megmosolyogják a jelenlegi politikát, inkább az internetbe menekülnek, és vagy elmennek szavazni, vagy nem. Körülbelül ilyen állapotban voltunk mi is akkortájt. Vannak tehát áthallások – és jók! – az akkori és a mai életérzések között, ezért a film átérezhető. Nagyon jó komikus helyzetek vannak benne, én rendkívül élveztem a forgatást.

– Unikális produktum született: ez egy a lélekhúrokat is megpendítő, néha kacagtatóan szórakoztató, máshol lassúbb, romantikusabb és könnyfacsaróbb részeket is felvonultató új magyar játékfilm – fogalmazott Vida Péter. Az Elvisz nevezetű pincért alakító miskolci születésű színművésztől megtudtuk, hogy a rendező a brigádnapló alapján olyan karaktereket talált ki, melyek leképezik az akkori valóságot. Véleménye szerint ezzel nem csupán azoknak tarthat görbe tükröt arról a korszakról, akik már megélték azt az időt, hanem a mai TikTok-generációnak is megmutathatja azt, hogy annak idején is érző, gyarló emberek éltek, dolgoztak és alkottak. – Az én figurámmal például a pártállam által diktált feszes keretek között mozgó, a szabadságát sajátosan értelmező egyént próbálta megmutatni. Elvisz ugyanis az elviszségével lázad, ő így szabad – magyarázta.

Vida Péter és Gáspár Tibor, bár régóta ismerik egymást, eddig még egy filmben sem játszottak együtt, ám annak ellenére, hogy most végre ez megtörtént, mégsem volt közös forgatási napjuk. Vida Péter szerint ez az egyébként hihetetlenül profin összerakott filmből azonban nem derül ki, mert azok a jelenetek, amikor beszól a kisablakon a konyhai dolgozóknak, különböző időpontokban lettek felvéve. – Ez egyértelműen a profizmust jelöli – magyarázta. – Szőke nagyon sajátos alkotó – tette hozzá. Határozottan tudja, hogy mit akar a filmmel, de nagyon kíváncsi arra is, hogy ebből az a művész, akire az adott szerepet ráosztotta, mit akar kihozni átszűrve a személyiségén az ő ajánlatait és utasításait. Vevő minden rögtönzésre, poénra, lelki rezdülésre és minden hozzáadott pillanatra. Ő a játszótársak kifejezés igazi megvalósítója, simogatja a színész és az ember szívét. Nála minden a vágóasztalon derül ki és dől el, ami mindenkinek, így a szereplőknek és a nézőknek egyaránt tartogat kellemes meglepetéseket.