A rendezvény új és klasszikus operai élményeket kínált a közönségnek: itt mutatták be Eötvös Péter Az Aranysárkány című művét, a résztvevők többek között láthatták Puccini Bohéméletét és Bartók A kékszakállú herceg várát is. A tíznapos fesztivált pedig a Három tenor gálával zárult.

1

„Az Operafesztivál menedzsmentjét Miskolc városa idén Pro Urbe díjjal tüntette ki. Miskolci nézőinknek köszönjük, vendégeinknek pedig büszkén dicsekszünk el vele. A nemzetközi szaksajtó évek óta kitüntető figyelmet szentel a fesztivál szakmai programjának, a kortárs népopera létrehozására irányuló törekvéseinknek. „Senki sem lehet próféta a saját hazájában.” – Nem értek egyet. Sőt, azt gondolom, legtöbben éppen azért születünk a bolygó valamely pontjára, mert elsősorban ott van dolgunk. Kétségtelen persze, hogy ez a legnehezebb. Azért rendkívül fontos ez a díj, mert visszatekintve egy nemzetközi siker hazai megértését jelzi, előretekintve pedig arra ösztönöz mindannyiunkat, hogy gondoljuk újra végig, miért is hoztuk létre 2001-ben ezt a fesztivált. Miskolc felvirágoztatására. Arra, hogy egy emberként ünnepeljen a város apraja-nagyja ebben a tíz napban. Ne csak az operabarátok, hanem mindenki érezze magáénak. (...) ” – olvasható Kesselyák Gergely fesztiváligazgató köszöntője az idei fesztiválfüzetben.

1

– Különlegesen szerettem az idei fesztivált, aminek a kisugárzása még jobban sikerült, mint az eddigiek. Talán azért, mert sok saját produkciónk volt, és mert a koprodukciókba már érdemben beleszóltunk – nyilatkozta lapunknak a fesztiváligazgató. Mint mondta, a fesztivál művészeti vezetése sokkal hathatósabban tudta képviseltetni az ízlésvilágát, és az idei fesztivál valóban olyan volt, mint amilyennek megálmodták.

1

„Egy művészeti vezetőnek ettől nagyobb öröm nincs”

Idén az „Ezrek operája” visszatért az Avasra, de nem a már többször is jól bevált kilátói helyszínre, hanem ezúttal a Kálvária-dombra. Bár a látvány lehet megfelelő a Parasztbecsület történetéhez a hatalmas gesztenyefával és a kápolnával – hiszen a cselekmény egy szicíliai falu központjában, a templom előtti téren játszódik –, mégis meglepő. Hiszen hogyan kerül ez a szerelemi tragédia egy szakrális helyszínre, ahol a gesztenyefa másik oldalán ott magasodik a kálvária három keresztje is? – olvasható az operafesztivál fesztiválnaplójában. Paolo Panizza rendező – aki többször dolgozott már a Veronai Arénában is – nemcsak nagyszerűen kihasználta a szokatlan játékteret, hanem plusz jelentést is adott a helyszínválasztásnak azzal, ahogyan bemutatta és elválasztotta az emberi konfliktusok és az Istenhez fordulás pillanatait. „Nekem is az egyik kedvencem a Parasztbecsület volt. Életem kultúrmenedzseri működésének talán egyik legnagyobb sikere.” – mondta Kesselyák Gergely az előadásról. – Megpillantottam egy helyszínt, kitaláltunk egy darabot, és láttam a lelki szemeim előtt egy gyönyörű Parasztbecsület előadást, amit az alkotók meg is elevenítettek. Sikerült megtalálni ehhez a tökéletes csapatot: Paolo Panizza-t, Zeke Edit látványtervezőt, a Miskolci Nemzeti Színház csodálatos világosító csapatát és hangosítóit, akik megcsinálták azt az álmot, amit én láttam – emelte ki, majd hozzátette: „egy művészeti vezetőnek ettől nagyobb öröm nincs”.

1

A sokszínű Miskolc hírét viszik

Miskolc idén study tour-sorozatot indított, melynek célja, hogy ország-világnak büszkélkedhessünk városunk értékeivel. A sorozat újabb állomásán hazai és külföldi újságírók számára mutatták be a város okos és zöld arcát, a Bartók Plusz Operafesztivál kiemelt programjaihoz kapcsoltan.

1

– Amikor visszatértem Miskolcra, nem ugyanazt a várost találtam, amit a 2000-es évek legelején itt hagytam. A város folyamatosan fejlődik, viszont aki itt él, nem biztos, hogy észre is veszi – nyilatkozta lapunknak Müller Péter Sziámi. Mint mondta, Miskolcról még mindig megvan az iparváros előítélet, pedig Miskolc már rég nem iparváros. – Úgy gondoltam, ezen egy módon lehet változtatni; ha mindenki megtanulja, hogy Lillafüred, Tapolca, Diósgyőr, Miskolci Egyetem mind a város része. Így alakult ki a study tour, mely során kiemelt eseményekre hívunk meg újságírókat, akiknek megmutatjuk, mennyire jól érezheti Miskolcon magát az ember, és ehhez hozzákötünk mindig egy városfejlesztési témát – részletezte a programsorozat kialakulását. A második study tour az operafesztiválon volt, aminek a témája a Green City, Smart City projektek összesítése volt, ahová gazdasági, városépítészeti újságírók érkeztek. – Brutálisan rávilágítottunk arra, hogy Miskolc a Green City projekt mintavárosa. Hiszen addig amíg Magyarország az utolsó előtti helyen áll a megújuló energiaforrások felhasználása tekintetében, az Eurostat szerint, csaknem 7 százalékkal, addig Miskolc 50 százalék fölött van (az európai átlag 30 százalék) – hangoztatta. Megtudtuk Müller Péter Sziámitól azt is, hogy a study tour következő állomás minden bizonnyal a CineFest lesz. „Hiszen ez egy egészen kivételes filmes fesztivál, ami rendkívül értékalapú, amihez a városfejlesztési téma az új miskolci álmodott városközpont, a barnamező, azaz a Digép területe lehet majd” – avatott be minket a tervekbe.

19 mű érkezett az idei operaíró verseny

A negyedik, vagyis a mostani operaíró versenyre különböző kontinensekről tizenkilenc opera érkezett. – Ez azért nagy szó, mert a zeneszerzők általában évekig írnak egy-egy művet. A zsűri szerint egyre jobb operák születnek; idén négy döntős lett. Közülük a Nora című, szép bécsi stílusban íródott romantikus darabot mutatták be a fesztiválon, melynek alkotója, Albin Fries itt debütált zeneszerzőként – mondta Kesselyák Gergely.

„Albin Fries Norája meghódította a Bartók Pluszt: a fesztivál 2018-as operaíró versenyén első helyezett opera ősbemutatóját szűnni nem akaró tapssal, állva ünnepelte a közönség a Nagyszínházban… Az újdonságokra fogékony publikum előtt egy (minden bizonnyal) ismeretlen szerző ismeretlen műve mutatkozhatott be. Nem kis elismerést kiváltva.” – olvasható a fesztiválnaplóban.

1

– Úgy gondolom, az operaíró verseny, amit kiírt a Bartók Plusz Operafesztivál, sokkal nagyobb súlyú, mint ahogy megjelenik a világban – ezt már Müller Péter Sziámi mondta. – Albin Fries Nora című operájával meghódította a fesztivált, akinek a Bécsi Staatsoperben is lesz ősbemutatója. Tehát Közép-Kelet Európában történik valami, ami ugyanazokat a kulcsszavakat tartalmazza, mint a Staatsoper programja – hangsúlyozta ki Müller Péter Sziámi. Mint mondta, meg kéne keresni azt a mezsgyét, ahol megszólalnak a kiugró minőségű énekhangok, ugyanakkor van egy olyan történetvezetés és hangszerelés is, amelyik megcélozza egy fiatalembernek is a tempóját és a nyelvezetét – ez volt az idei operaíró verseny kiírása. 
– Idén kétéves lesz majd a határideje a versenynek, mert egy év alatt nagyon nehéz megírni egy operát – tudtuk meg a terveket.

A huszadik

2020-ban lesz a jubileumi, huszadik fesztivál. – Felvetettem, hogy egy másfajta, rendhagyó műsorstruktúrát alakíthatnánk ki, de erről még döntés nem született – tudtuk meg Kesselyák Gergelytől. Az Ezrek operája projekt is kibővülhetne – folytatta –, azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy visszahozzuk a Parasztbecsületet. Mint mondta, azon lesz, hogy ezt jövőre meg lehessen ismételni, mert szeretné, ha a nézők még jobban a centrumában lehetnének az előadásnak.