Szépen cseperedik, és mint kiderült, igen heves természetű az az erdei fülesbagoly fióka, akinek a testvérével Igriciben végeztek kegyetlen gyerekek. Ő szerencsére kisebb karcolásokkal megúszta, mert néhány jóakaratú kislány hazavitte, majd az édesanyjuk riasztotta a madármentő állomást. Bár ez ebben az esetben kifejezetten indokolt volt, nem mindig kell megmenteni a látszólag egyedül kószáló fiókákat.
– Néhány nappal ezelőtt érkezett be hozzánk egy hívás Igriciből. Zaklatott anyuka hívott fel minket, hogy a két lánya hazaállított egy erdei fülesbagollyal. Elmondta, hogy a kis bagoly testvérét, amelyik egy kicsit hamarabb esett ki a fészekből, azt fiúk agyonverték. A lányok nem merték ott hagyni az élő madárkát, nehogy őt is bántsák, hanem sírva vitték haza – idézte fel Lehoczky Krisztián, a Mályi Madármentő Állomás vezetője.
– Elmentünk a településre és megnéztük, hogy mi történt. A még életben lévő, megmentett pici bagoly is lógatta a szárnyát, de rajta nem találtunk komoly sérüléseket, csak kisebb horzsolásokat. Felmerült, hogy visszatesszük a fára, viszont a helyzetre és állapotára való tekintettel inkább elhoztuk. Megtaláltuk az elpusztult bagolyfiókát is. Szóltunk a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának, akik valószínűleg jelzik a természetvédelmi hatóság felé az ügyet. A túlélő a Peti bagoly nevet kapta, mert korábban már volt nálunk egy Peti nevű erdei fülesbagoly hasonló vérmes habitussal, támadó stílussal – osztotta meg.
Lakótársat is kapott
Beszámolt róla, hogy a kis bagoly szerencsére jól van, erősödik, bár még kell picit fejlődnie. Egy-két hónapra lesz szüksége, hogy teljesen megtollasodjon. Fontos, hogy bevadásztassák majd, ami azt jelenti, hogy akkor lehet szabadon engedni, amikor már teljesen önellátóvá vált, azaz képes megszerezni magának a táplálékot, amit a természetben megtalál.
– Peti bagolyhoz beköltöztettünk egy lakótársat is, hogy ne legyen egyedül. Bíborkát, a macskabagoly fiókát helyeztük el mellé, akinek nem sárga, hanem fekete szeme van bíbor színű szemhéjjal. Bíborka leesett a fáról és megsérült, ezért szorult mentésre, de ha felnő, ő is szabadul majd. Egyébként a természetben a macskabagoly lerabolhatja az erdei fülesbagoly fészkét, ezért nagyobb korukban szétválasztjuk őket – mondta az állatvédő.
Nem kell mindig menteni
Felhívta rá a figyelmet, hogy nem minden egyedül kószáló bagoly-, vagy énekesmadár-fióka árva, ezért nem kell mindig megmenteni és bevinni a madármentő állomásra. Lényeges, hogy minden ilyen akció előtt egyeztessenek telefonon a megtalálóval, akitől rendszerint fotót is kérnek a helyszínről.
– Nagyon sok énekesmadár, többnyire a rigófélék korai fészekhagyók, ami azt jelenti, hogy már akkor kiugrálnak a fészekből, amikor még nem tudnak repülni. Soha többé nem mennek vissza oda, hanem szanaszét szóródnak, hogy egy ragadozó támadása esetén ne az egész fészekalj, hanem kevesebb madárka pusztuljon el. Ez egy beidegződés, miközben a szülők a földön tovább etetik őket. Az ilyen fiókákat nem kell megmenteni, kizárólag akkor, hogyha kihűltek, megsérültek, vagy teljesen megáztak – hangsúlyozta a madármentő.
Hozzátette, ha életképes, mozgékony rigófiókákat hoznak be Mályiba az állomásra, visszaküldik őket megtalálási helyükre.
– A ragadozó madarak közül májusban főként az erdei fülesbaglyok fiókáival találkozhat az ember kiránduláskor, vagy akár településen is a földhöz közeli ágakon. Ők is korai fészekhagyónak számítanak és elcsatangolnak az odújuktól. Este a nyikorgó hintára emlékeztető hangot adnak ki, és ilyenkor a szülő tudja, hogy meg kell őket etetni, és könnyen megtalálja őket bárhol. Tehát a hamuszürke, fekete arcú, szárnyát szétnyitó, csőrrel csattogó kis bagoly teljesen egészséges és nincs bajban. Amennyiben szélvihar miatt, vagy más okból lepotyogott a fáról, akkor csak annyit kell tennünk, hogy visszatesszük a fészekbe – magyarázta.
Kiemelte: ha azonban gyenge, sérült, vérző, pihés, alulfejlett kismadarat, vagy nagyon pici baglyot találunk, amelynek még a szeme sem nyílt ki, akkor viszont jelezzünk a mentőállomásnak.
