Négyszeres jubileumot tart a Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség az idén. 25 éve, 1999. május 2-án szentelték fel az újjáépített Deszkatemplomot, amely 1997. december 4-én leégett. Emellett 40 éves a Jókai Mór Református Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és 10 éve kapta meg a két tanítási nyelvű státuszt. Továbbá 10 éve áll az egyházközség fenntartásában a miskolci Jókai Mór Református Óvoda. 

A különleges ünnepi év kapcsán a Deszkatemplomban rendezték meg augusztus 31-én, szombat délelőtt a Kárpát-medencei református oktatási intézmények 2024/2025. tanévi közös tanévnyitóját. A templom újjáépítésére pedig a Deszkaszálkák nevű gyülekezeti újság különszámával emlékeztek. 

Az újjáépítés erőt adott

- Amikor 2013-ban ebbe a gyülekezetbe érkeztem és beléptem az új templomba, Bartha Kálmán presbiter, aki annak idején a templom újjáépítésének egyik szervezője volt, megszólított. Felhívta rá a figyelmemet, hogy a december 4-hez legközelebb eső vasárnapon meg kell emlékezni a múltról. Arról, hogy ezen a napon hajnalban felgyújtotta egy elborult elméjű fiatal férfi a Deszkatemplomot. A történteket Isten valamiért megengedte, de aztán a templom újjáépítése nagy erőt adott a gyülekezetnek – nyilatkozta lapunknak Almási Ferenc, a Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség lelkipásztora. 

A leégést követő vasárnapon az emlékezők a templom romjai előtti kis téren ökumenikus istentiszteletet tartottak és adventi énekeket énekeltek. A hívek meggyújtott gyertyáikat a templomhoz felvezető lépcsőfokokra helyezték. Ez a szokás azóta kántálással egybekötve meghonosodott szenteste, de ma már Krisztus születését hirdeti.  

A hálaadásra fókuszálnak

- Ahogy telt az idő, egyre többet beszélgettek róla az idősek, hogy milyen összefogás volt a közösségben, amikor leégett a templom. 2017-ben tartottunk egy ünnepi istentisztelet, amiben megemlékeztünk ennek 20 éves évfordulójáról. Akkor azt kértem, hogy a gyász időszakát zárjuk le és inkább azért adjunk hálát, hogy felépült a Deszkatemplom. Most is ezt szeretnénk kidomborítani – hangsúlyozta a lelkipásztor.  

Kiemelte, hogy a gyülekezet számára nagyon fontos a Deszkatemplom és büszke rá, hiszen nemzeti kincs, ami különleges az egész világon. Ugyanakkor az épületbe az életet Krisztus Egyházának a tagjai viszik. 

Az eredeti hű mása lett

Elmondta, hogy a nemzetközi hírű épület újjáépítése nagy, határokon átívelő összefogással valósult meg. Az előző, 1938-ban épült templomot Szeghalmy Bálint, Miskolc akkori főmérnöke tervei alapján készítették el, erdélyi építészeti elemek és motívumok beépítésével. A jelenlegi Deszkatemplom a korábbi hű mása, amelynek újjáépítéséhez az eredeti terveket használták fel. 

Hozzátette, hogy belül történt némi változtatás, mert a szószéket máshová helyezték. A szószékkel szemben a torony alatti rész fölé pedig egy újabb karzatot építettek, mivel megszaporodott a hívek száma. Emellett korszerű tűzjelző- és tűzoltórendszert szereltek fel, az épületet égésgátló anyaggal kezelték és bekamerázták a területet. 

- A leégés reggelén a legelső adományt a miskolci Minorita templomból hozták át. A városban felekezetre való tekintet nélkül mindenki azonnal igyekezett segíteni. Sok szakember ingyen felajánlotta a szaktudását és kapcsolataikat, de a lelkészházaspár, Kádár Péter és felesége Kádár Péterné Balogh Mária, így is gigantikus munkát végzett. Aztán megindult egy gyűjtés, amire az országból mindenhonnan adakoztak és állami támogatás érkezett. Emberek pedig egyházfenntartóságot vállaltak még a Dunántúlról is, habár fizikailag nem ebbe a gyülekezetbe jártak – idézte fel a lelkész. 

Duplájára nőtt a közösség

- Egyébként a Deszkatemplom már leégése előtt is fontos szerepet töltött be a város életében, mert „kurucos gyülekezet” volt. Ez alatt azt értem, hogy a közösség már a múlt rendszerben is kiállt a lelkésze mellett, aki ifjúsági bibiliaórát tartott, noha a diktatúra ezt nem engedte. Miskolcon abban az időben ezen az egy helyen működött református bibliaóra – fejtette ki Almási Ferenc. 

Megosztotta, hogy templom leégése után az újjáépítéséig a Tiszáninneni Református Egyházkerület Székházában tartotta az istentiszteleteit a gyülekezet. A romokhoz szinte zarándokoltak az emberek. Az új templomba aztán egyenesen sikk volt járni. A környező településekről is sokan átiratkoztak ide és szinte duplájára duzzadt a gyülekezet.

- Azóta is mindig Isten Igéje áll a középpontban. Ennek a jele, hogy minden istentiszteleten a Szentírást viszi be legelőször a templomba egy presbiter. A közösség pedig felállva ad tiszteletet Isten Igéjének – tudatta. 

- A fiatal gyülekezeti tagok ma sokszor úgy mondják, hogy ők a „deszkások.” Valójában azonban azt jelenti „deszkásnak” lenni és a Miskolc-Tetemvári Református Egyházközséghez tartozni, hogy igyekszünk mindenben igei alapokon állni. Ahogy a sárospataki diákok beszámolnak róla, hogy létezik „pataki szellem,” úgy lehet mondani, hogy nálunk is van valamilyen „deszkás szellemiség” – fogalmazta meg. 

Folyamatos a megújulás

A lelkipásztor beszámolt róla, hogy bár őt már a kész Deszkatemplom fogadta, de azóta nagy munkát végeztek a veszélyessé vált parókia homlokzatának felújítása kapcsán. Jelenleg pedig folyamatban van a gyülekezeti ház átépítése és a kerítés felújítása. 

Elárulta, hogy a koronavírus előtti időszakban körülbelül 250 fő jelent meg egy vasárnapi istentiszteleten a Deszkatemplomban. Jelenleg 150-200 fő körül mozog az aktív templomba járók száma. A gyermekistentiszteletre pedig 60-70 kisgyermek jár az iskolaidőszak alatt. Kilenc élő hitű, korosztályi kiscsoport működik az egyházközségben, de a teljes gyülekezeten belül még igyekeznek továbberősíteni a közösségi szálakat.