Szerdán országos pedagógussztrájkot tartanak, amit eredetileg a két szakszervezet - a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) - együtt szervezett, de végül ez utóbbi visszalépett, mert szerintük túl kevés idejük maradt a kivitelezésre.
A sztrájkhoz rengeteg iskola csatlakozott, Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja a Telexnek azt írta: náluk eddig 13 ezernél is több pedagógus jelezte a csatlakozását, de szerinte meg fogja közelíteni a részvétel a tavaszi országos sztrájkot, amelyen körülbelül 28 ezer pedagógus sztrájkolt. A probléma szerinte ismét az, hogy a tankerületek fenyegetésekkel próbálják ellehetetleníteni a törvényes munkabeszüntetést.
Hat éve közel 25 ezren sztrájkoltak több mint 1100 iskolában, azóta január végén és márciusban volt nagyobb országos pedagógussztrájk. A januári alkalommal körülbelül 20 ezer tanár sztrájkolt, a márciusin körülbelül 28 ezer, de alap- és középfokon körülbelül 115 ezren tanítanak állami iskolákban. Vagyis a tanároknak körülbelül a 24 százaléka vett részt az egységes munkabeszüntetésben.
Várhatóan több tanár nem egész nap fog sztrájkolni, hanem a polgári engedetlenséget választja és részt vesz más akciókban.
A tanév kezdete óta a tanárok kétféleképpen tiltakoztak az egyéb akcióik mellett a közoktatás problémái miatt: polgári engedetlenséggel és sztrájkkal. A kettő között az a különbség, hogy a sztrájk jogszabályban rögzített törvényes tiltakozás, a polgári engedetlenség nem.
Budapesten egészen a Ferenciek terétől a Keleti pályaudvarig tartó élőláncot terveznek a demonstrálók 7:45-9:00 között. „Ha szülőként és diákként nem állunk ki a tanáraink mellett, akkor elbukik mindaz, amit eddig elértek a pedagógusok” – olvasható az esemény Facebook-oldalán. A diákok és szülők kezdeményezésükben azt követelik, hogy vonják vissza a már kirúgott kölcseys tanárok felmentését.
Délután három óra körül a szakszervezetek fognak petíciót átadni az alapvető jogok biztosának többek között Budapesten, Győrben, Miskolcon és Pécsett. A szakszervezetek sztrájkot támogató petícióját több mint hetvenezren írták alá.
A Parlament elé este hét órára a noÁr Mozgalom és a Tanítanék Mozgalom közösen szolidaritási koncerttel egybekötött tüntetést szervezett a pedagógusokért. Az esemény Facebook-oldalán azt írták: az október 5-i koncertre meghívott fellépők olyan zenészek, zenekarok, művészek és ismert emberek lesznek, akik szívükön viselik a pedagógusok, diákok és mindannyiunk közös jövőjét. Bár az esemény ingyenes, de a befolyt adományokból pótolni szeretnék többek között a polgári engedetlenségben résztvevő pedagógusok kieső bérét. A koncerten fellép például Péterfy Bori és a Kiscsillag zenekar is.
A két pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) évek óta nem tud megállapodni a kormánnyal a követeléseikről. Ez vezetett ahhoz, hogy idén januárban 2016 után először újra országosan sztrájkoltak a tanárok, majd márciusban is folytatták. Akkor azt szerették volna, hogy rendezzék a tanárok bérét, azaz ne a 2014-es minimálbér szerint határozzák meg az illetményüket. A kormány már régóta az EU-val való megállapodáshoz kötött helyreállítási alapból szeretné finanszírozni az ágazat béremelését, azt azonban továbbra sem tudni, mikor érkezhet meg ez a pénz. Egyelőre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: januártól 10 százalékos béremelést tudnak garantálni a tanároknak, a pedagógusok bére 2027-ig fogja elérni a diplomás átlagbér 80 százalékát, jelenleg ennek a 60 százaléka a fizetésük. A szakszervezetek szerint ez nem elég, azonnali 35 százalékos béremelésre lenne szükség.
A tanárok emellett régóta küzdenek a munkaterheik csökkentéséért is és a sztrájkjoguk visszaállításáért. A pedagógusok nehezebb helyzetben vannak, amióta a sztrájktörvényt elfogadták. Az újabb konfliktust ugyanis az robbantotta ki, hogy február 11-én a kormány a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva elfogadott egy rendeletet, ami előírta a tanárok sztrájkja idején az elégséges szolgáltatásokat, ebből később törvény is lett.
A törvényben olyan feltételek szerepeltek a jogszerű sztrájk megtartásához, mint, hogy gyermekfelügyeletet kell tartani minden osztályban a sztrájkkal érintett iskolákban, mégpedig úgy, hogy nem lehet összevonni csoportokat. Így mindenki csak azokkal és csak abban a tanteremben lehet együtt, akikkel, és ahol korábban is volt. Az érettségizőknek az összes érettségi tárgyból meg kell tartani az órát. A többi tanulónak a tanítási órák felét kell leadni, ez vonatkozik az összes tantárgy oktatására.
A tanároknak az a problémájuk ezzel a törvénnyel, hogy ha ezt betartják, az majdnem olyan, mintha tovább dolgoznának, azaz a munkabeszüntetés hatása alig lenne érzékelhető. Ezzel szerintük egy olyan alapvető alkotmányos joguktól fosztották meg őket, mint a sztrájkjog.
A rendelet elfogadása óta egész tavasszal polgári engedetlenséggel, különböző akciókkal hívták fel a figyelmet a tanárok az oktatás állapotára. Ez a tiltakozási hullám az idei tanévben is folytatódott.
A pedagógus-tiltakozások legfrissebb hullámát az váltotta ki, hogy múlt hét pénteken a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt pedagógusát felmentették állásából, mert részt vettek a polgári engedetlenségben. Korábban is ért már retorzió polgári engedetlenségben résztvevő tanárt, de az nem végződött elbocsátással: a fenntartó tankerület felmentette pozíciójából a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét, Dezsőfi Györgyöt. Az indoklás szerint azért, mert az igazgatóhelyettes részt vett a polgári engedetlenségben, holott ezt vezető pozíciója miatt nem tehette volna meg.
