Ugrás a tartalomra

„Az összetartozás érzését nem tudták elvenni tőlünk”

Kujan István
Utoljára módosítva
2019. június 04. kedd 14:43
Megemlékezést tartott Miskolc önkormányzata a nemzeti összetartozás napja, június 4. alkalmából a Népkerti Országzászlónál. A Kárpátaljáról érkezett történész, Dupka György beszédében úgy fogalmazott: a száz évvel ezelőtti tragédiát „azóta sem hevertük ki”, valamit azonban „nem tudtak elvenni tőlünk: nyelvünket és hitünket”.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Végh Csaba képgalériája

Utódaikra örökítették magyarságukat

Kriza Ákos polgármester beszédében kiemelte, ezen a napon mindazokkal együtt ünneplünk, „akik megőrizték közös anyanyelvünket, közös történelmünket, közös hagyományainkat az országhatáron belül és azon túl, a Kárpát-medence és a világ bármelyik szegletében”. – Tiszteljük meg azokat, akik utódaikra örökítették magyarságukat, akár saját érvényesülésük és szabadságuk árán is – húzta alá a városvezető.

Megemlékezett arról, hogy a trianoni döntés következtében a területi veszteség „mérhetetlen gazdasági és kulturális károkat okozott”, és meghatározó szellemi központok – például Pozsony, Kassa, vagy éppen Kolozsvár – kerültek idegen fennhatóság alá. Ugyanakkor több mint 3 millió magyar rekedt az országhatáron kívül, és „lett Európa hontalanja, vagy megtűrt idegen egy másik országban”.

Kriza Ákos annak a véleményének adott hangot, hogy ma ezekről „beszélni kell, józanul és tiszta fejjel”. – Ragaszkodni kell a határainkon túl élő honfitársaink jogainak megvédéséhez. Ha úgy tetszik, kisebbségi önrendelkezésük megvalósításához – mutatott rá a polgármester.

A miskolciakhoz szólva elmondta, az összetartozás helyi szimbóluma a Népkerti Országzászló, amit 2011-ben közadakozásból építettek és állítottak fel. A cserkészek a történelmi Magyarország 64 pontjáról hoztak az alapjához egy-egy maréknyi földet. – Aprónak tűnő tettekből épül a nagy egész; a mi Miskolcunk is. Az összetartozás képes a mindennapokban a közös jó érdekében mozgósítani a bennünk lévő erőt – mondta a városvezető, hozzátéve: a tudást összeadva formálhatjuk a várost, olyanná, amilyenné szeretnénk. – Büszkék lehetünk arra, hogy egy társadalmi és gazdasági problémákkal terhelt városban mi raktuk le a 21. századi fejlődéshez az alapokat. Rajtunk a sor, hogy nemzetben gondolkodva a város történetének újabb fejezeteit megírjuk. Összeadva tudásunk Miskolc közössége, a város felemelkedése érdekében.

Lélekben ismét eggyé válik a nemzet

A trianoni békeszerződésről Dupka György emlékezett meg. A történész, a Szolyvai Emlékbizottság felelős titkára, a kárpátaljai magyarság mindenese arról szólt, hogy a trianoni békediktátum „sokkolta az országot, és gyászba borította az országot”, és „indokolatlanul büntették meg a magyarságot”. – A szerződés kapcsán érzett veszteséget és fájdalmat örökké át fogjuk érezni – hangoztatta.

Családja példáján keresztül ecsetelte, hányszor változott az állampolgárságuk az elmúlt évtizedekben, majd dicsérte a rendszerváltás utáni, jobboldali magyar kormányok nemzetépítő programját. – Ennek egyik történelmi csúcsteljesítménye volt, hogy a nemzethez való tartozást magyar igazolvánnyal, a kettős állampolgárság megszerzésével is igazolhatjuk ma már – fejtette ki Dupka György, hozzátéve: „nagyapáink, apáink nevében is felvettük a magyar állampolgárságot”.

– A határokat ugyan meghúzták a fejünk felett, de az összetartozás érzését nem tudták elvenni tőlünk – hangsúlyozta, hozzátéve: a száz évvel ezelőtti tragédiát „azóta sem hevertük ki”, valamit azonban „nem tudtak elvenni tőlünk: nyelvünket és hitünket”.

A történész végül rámutatott, a nemzeti összetartozás napja lehetőséget teremt arra, hogy „lélekben ismét eggyé váljon a nemzet”, azaz „minden magyar felelős minden magyarért”. – Trianon ugyan szétválasztotta a magyarságot, de a szeretet összeköti a nemzetet – hangoztatta.

A beszédeket követően közös imát mondtak a történelmi egyházak képviselői a hátáron túli magyarokért.

A program végén az emlékezés virágait helyezték el a Népkerti Országzászlónál Miskolc önkormányzata, a megyei kormányhivatal és a megyei közgyűlés vezetői, pártok képviselői, civilszervezetek és egyesületek tagjai.

További hírek

Olvasnivaló

Programok

Jelenleg nincsenek programok!