A taxisokra a nyár közepén bejelentett kormányzati megszorítások fényében hajlamosak vagyunk amolyan kivételezett csoportként gondolni: minekutána úgy a KATA szűkítése/megszüntetése, mint a céges autók üzemanyag-árstop alóli kiebrudalása során is jóformán érintetlenül hagyták őket. Ám könnyen megeshet, hogy eme kvázi privilegizált státusz sem bizonyul elegendőnek ahhoz, hogy a szakmai ágazatot sújtó anomáliákat felszámolja vagy akárcsak oldja.

Jött a járvány – állt a járgány

A Miskolc Televízió által megkérdezett szakmabeliek és szakértők szerint a sofőrök az elmúlt években döntően a koronavírus-járványban hagyták ott a pályát – azzal a lendülettel pedig sokan közülük meg sem álltak a nyugdíjig. Akiknek koruknál fogva minderre nem nyílt lehetőségük? Nos, jellemzően azok közül sem tértek vissza megfelelő számban a korlátozások megszűnésével. Az Országos Taxis Szövetség elnökének beszámolója alapján országszerte kevesebb a taxis: a járvány előtt a fővárosban hétezren voltak, számuk mostanra ötezerre apadt – az arányok a borsodi megyeszékhelyen is hasonlóan rajzolódnak ki.

– A vendéglátáshoz és a turizmushoz hasonlóan a teljes közlekedési szektorra jellemző a létszámhiány. A taxisok sem tudták fenntartani a vállalkozásukat, miután nem volt bevételük. A COVID alatt hatvan-hetven százalékkal csökkent a fuvarszám. Ha viszont nincs fuvarszám, nincs bevétel. Ha nincs bevétele, akkor nem tudja a költségeit, a biztosításokat, a szervízdíjakat, az üzemanyagköltségeit fedezni, és végül már a megélhetése kerül veszélybe – vezette le a banálisnak ható logikai láncolatot Metál Zoltán. Jóllehet, akkor és ott még azok számára sem tűnhettek mindezek evidenciának, akik a volánnál ültek.

Mindenesetre úgy tűnik, a járvány alatti korlátozásokat hiába oldották fel 2022 tavaszára szinte teljes egészében, elhanyagolható mértékben találtak vissza a szakmához az addigra más utakat felkutató, egykori személyi fuvarosok.

– Sokan elmentek külföldre. Többnyire fiatalok, akik megtehették, hiszen mozgékonyabbak, és a nyelvtudásuk is adott hozzá – pedzegette a sofőrhiányhoz elvezető, az odáig párhuzamosan futó, a vírushelyzet nyomán azonban még inkább fölerősödő cselekményszálat az évtizedek óta taxisként dolgozó Dékány Károly. Ő egyébiránt a pandémia alatt is kitartott, mindazonáltal teljesen megérti azokat, akiknek nincs elszántságuk újra belevágni a vállalkozásba.

– Csak egy pénztárgép majdnem kétszázezer forint, taxióra százötvenezer. És azokat mind hitelesíteni kell, a kocsit alkalmassá tenni, egyebek mellett szükséges lefóliázni is – részletezte az anyagi vonzatokat az érintett szereplő. Ahhoz tehát, hogy valaki ismét a nulláról vágja a fejszéjét a taxizásba, az autó beszerzésével együtt több millió forintra is szüksége lehet.

Mit látunk az utasoldali visszapillantóban?

Az utóbbi időszak válságai alapjaiban kezdhetik ki a tárgyalt személyszállító ágazat jövőjét. A legpregnánsabb kérdés, hogy ilyen gazdasági kilátásokkal a fejünk felett lesz-e egyáltalán anyagi lehetőségünk továbbra is igénybe venni a szolgáltatást? Bizonyára nem merítené ki a jóslás tényállását azt feltételezni, hogy egy esetleges recessziós és inflációs környezetben számítani kell majd a forgalom valamilyen mértékű megcsappanására. Egyelőre azonban ennek nyoma sincs, és most épp ez a fennakadás legfőbb okozója.

A Best of Taxi jelenleg ötven sofőrt alkalmaz – miként az az ÁFA értékhatárából adódóan a szektorban alapvetés: valamennyien vállalkozókat. – A létszám állandónak mondható. Minimális változással egy-két fős ingadozással jönnek-mennek, abbahagyják, vagy másik cégnél próbálnak szerencsét – árulta el megkeresésünkre Kákóczki Zsolt. Az ügyvezető hozzátette: kollégái az elmúlt évekhez képest óraszámban ugyanannyit dolgoznak – s teszik ezt többen másodállásban.

– A koronavírus első hulláma volt a mélypont a taxizásban, de azóta olyan mérvű fuvarszám-növekedés tapasztalható, amelyet mi sem tudunk megmagyarázni. Szerintem az is közrejátszik a növekedésben, hogy az MVK Zrt. csökkentette a járatok számát, és hogy Miskolcon más városokkal összevetve még mindig az egyik legolcsóbb a taxizás. Kapacitásunk érzékelhető csökkenése tehát egyértelműen a hívásszámaink növekedésével magyarázható. A meglévő létszámmal a reggeli és délutáni csúcsidőben, illetve hétvégén egyszerűen nem tudjuk teljesíteni azokat – ismerte el a cégvezető.

A kocsik árai mindeközben olyannyira elszabadultak, hogy az autócsere előtt állók között többen mérlegelnek: megéri-e most új munkaeszközt vásárolniuk? A semmiből elkezdeni – mint azt a szakembertől megtudtuk – akár ötmillió forintjába is kerülhet a vállalkozó kedvűeknek. Ahogy Kákóczki Zsolt fogalmazott: a tanfolyamok és az autó "betaxizása" hónapokat vesz igénybe, így nem a legjobb perspektíva.

Mint ismert: a magyar kormány július 30-án a taxisok számára is meghosszabbította az üzemanyag-ársapkát. Október elsejéig tehát még egészen biztosan kedvezményes áron tankolhatnak. – Amennyiben piaci áron tudunk majd csak tankolni, és a tarifán nem emelhetünk, akkor további csökkenés várható a sofőrök létszámában – hangzott el a nem túl derűs prognózis.

Várunk még kicsit, de lassan indul az első buszjárat is

Hasonló tendenciákat tapasztal a 2017-es taxis rendelet hatályba lépése óta egy másik helyi szereplő is. A vonatkozó rendelkezés értelmében jelenleg taxizásra maximum tízéves korig lehet használni az autókat. Vezetőinek öt évente pedig vizsgázniuk kell KRESZ-ből és szakmai ismeretekből.

– Társaságunknál egyelőre nincs létszámcsökkenés, viszont a kor előrehaladtával kevesebb órát dolgoznak a kollégák. Mindeközben kevés a sokat vállaló fiatal is – világított rá a hatvan-hetven sofőr között mozgó Nonstop Taxi Miskolc Kft. ügyvezetője. – Mivel a munkánk nagy része akkor zajlik, mikor mások pihennek, illetve szórakoznak, nem vonzó a szakmánk – vonta le a következtetést Göncfalvi János.

Taxióra, taxióra-hitelesítés, kártyaolvasó, pályaalkalmassági vizsga, taxis tanfolyam, vállalkozói tanfolyam, pénztárgép, évenkénti autóvizsgáztatás, autóvétel – kis híján taxatív felsorolás azokról a több millióra rúgó tételekről, melyekkel szembesülnie kell egy kezdőnek. Az sem lehet hát véletlen, hogy a sok százezer kilométert lerótt sofőrök esetében is egyre gyakoribb a döntés: nem vesznek új autót, és nem vizsgáznak le többé. Majd parkol a helyükre más, vagy festenek rá buszsávot.