Ugrás a tartalomra

„Bergmani kegyetlenséggel előállított megfigyelőállás” – Székely Kriszta rendezi Miskolcon a Nem félünk a farkastólt

mnsz.hu
Utoljára módosítva
2019. október 07. hétfő 11:27
A Nem félünk a farkastól egy különleges dráma, nagyon népszerű és nagyon emblematikus darabja a modern drámairodalomnak. Abszurdba hajló történet egy éjszakáról, ahol egy idősebb és egy fiatalabb házaspár tetemes mennyiségű alkohol hatására belekerül az emberi játszmák, az elfojtás érzelmi és erőspiráljába. A Miskolci Nemzeti Színházban Székely Kriszta állítja színpadra Edward Albee színművét. Az előadást október 5-től láthatja a közönség a Játékszínben.
Fotó: Éder Vera

– Én egyfajta példázatként tekintek erre a történetre, mert - erősen felnagyítva - a saját életünkben is tetten érhető játszmákról mesél – mondja Székely Kriszta rendező. – Egy bergmani kegyetlenséggel előállított megfigyelőállást szeretnék létrehozni, ahol a néző számára az emberi kapcsolódások sokfélesége mutatkozik meg. De hiszem, hogy a bántások és játszmák mögött mégis ott a szeretet, aminek vannak sötét és világos oldalai is.

Szabó-Székely Ármin dramaturggal dolgozták át a darab szövegét. – Három dolog mentén változtattunk a szövegen. Az egyik a terjedelem, hiszen ma már a nappaliban zajló hosszú beszélgetés színházi helyzete nem olyan kuriózum, mint a ’60-as években volt. Sokat húztunk a darabból, hogy befogadható legyen. Az Amerikához kötődő miliőt is próbáltuk leszedni a történetről, mert talán távolítaná a nézőktől azokat a problémákat, amikről beszélni akarunk. Általánosan igyekszünk megmutatni az emberi helyzeteket, érzéseket, hiszen nem az számít, hogy ki hol él, hanem az, hogy emberek vagyunk. A harmadik fontos változtatás pedig a történetmesélés mikéntje volt: snitteket látunk ebből a nagyon sűrű éjszakából, időugrásokkal tekintünk bele a négy ember között zajló történésekbe. Ez egy nagyon színészközpontú darab, az emberábrázolásokra koncentrálunk, a közönség pedig a saját bőrén tapasztalja majd, mit tud művelni négy színész játéka ebben a nagyon intim térben – hívja fel a figyelmet a rendező.

A Marthát alakító Nádasy Erika szerint 29 év házasság jut a mélypontjára mire a darab véget ér. – A harmadik rész egy kapcsolat utolsó felvonása egyben. Valószínűleg ez a házasság is úgy indult, mint a többi, két ember összekötötte az életét, hogy együtt találják meg a boldogságot, de valahol valamikor eltévedtek, és mert a kapcsolatból már nincs kiút, egymás megsemmisítésére törnek. Nincs veszekedés, nincs bántalmazás. Öldöklés van. Mérgező szavak, gyilkos gesztusok, egymás megalázása, a szeretet megtagadása, a szerelem elárulása. Ezeket a fegyvereket a színpadon, a boldogtalan, ugyanakkor elpusztíthatatlan Martha szerepében bevetni pályafutásom egyik legnagyobb kihívása. Egy olyan hullámvasútra ülnek fel velünk a nézők, ami nem lassan, lentről kapaszkodik a magasba, hanem a magasból indul, és amit átélnek velünk, az maga a zuhanás.

A férj, George szerepében Görög Lászlót láthatja a közönség. A színművész szerint minden durva bántás mögött ott van a nagyon mély szeretet is ennek a házaspárnak az életében, hiszen összeköti őket a közös múlt, a közösen átélt fájdalom, a közös képzelet és játékok. – Azt látjuk rajtuk keresztül, hogy az ember mennyire kegyetlen tud lenni a másikkal úgy, hogy mindeközben szereti őt. Ez az este akár a változás lehetőségét is kínálhatja. Az eleinte kedves és összeillőnek tűnő fiatal párról is lerántja a leplet George, ezáltal ők is esélyt kapnak arra, hogy ne a hazugságaik mögé bújva éljék tovább az életüket. A harmadik felvonás alcíme az Ördögűzés. Amikor a démonainktól megszabadulunk, az iszonyatos szenvedéssel jár, utána halálosan gyengék vagyunk, de csak így van esélyünk később felépülni – teszi hozzá a színművész.

További hírek

Olvasnivaló

Programok

-