1

Csókay Károly atya elköszönt híveitől, helyi közösségétől és a város lakóitól vasárnap az avas-déli Isteni Ige Templomában, a 11:30-as búcsúmiséjén, az Úrnapi szentmise és körmenet részeként. Meggyengült egészségügyi állapota miatt a vármegyei kórház Semmelweis Tagkórházának hospicéből június 10-én a budapesti Árpád-házi Szent Erzsébet otthonba költözik a többi idős jezsuita közé.

Az atya városszerte ismert jóságáról, szerénységéről és emberszeretetéről. Többek lelki atyja és imádságos támasza volt.

Megható szertartás keretében búcsúzott tőle szerzetesi és plébániai közössége, valamint hívei és tisztelői, akik zsúfolásig megtöltötték a templomot. A szentmisét Rigó Jenő jezsuita atya, az avas-déli római katolikus templom plébánosa mutatta be. A mise végén több búcsúbeszédet tartottak és köszönőlevelet olvastak fel. 

Hála a 30 miskolci évért

„Hálaünnep a mai, hálát adunk Istennek szerzetesi hivatásodért, életedért és azért a kereken 30 évért, amit közöttünk szolgáltál. Megadatott neked egy hosszú szolgáló élet a szentségek bőséges átadása által. Gyóntattál, eskettél, temettél, kereszteltél, betegeket látogattál, szegényeket segítettél rendületlenül. Láthatatlanul vigyáztál és őrködtél, hogy lelkileg tiszták és istenszerető emberek maradjunk” – mondta búcsúbeszédében Alakszai László, a Miskolc-Avas-Déli Római Katolikus Egyházközség világi elnöke.

Ismertette, hogy Csókay Károly hivatása rendkívüli nehézségek közepette indult. Akkor lépett be 1950-ben a jezsuita rendbe, amikor azt Magyarországon állami erőszakkal feloszlatták. 1957-ben szentelték csendben, idegen földön, Spanyolországban pappá, amikor a magyar nép szabadságvágyát vérbe fojtották. Tizenhat évig szolgált Chilében rézbányászok között és a szegényeknek épített helyben egy Szent István királyról elnevezett templomot. 1975-ben Kanadába helyezték, a montreáli magyar plébániára. 1994 májusában térhetett haza Magyarországra, Miskolcra. 

„Hálaadás ez a nap azért a kegyelmi ajándékért, ami nekünk, híveknek megadatott példamutató szerzetesi hivatásod által, missziós lelkületű papi szolgálatodért, és hogy megismerhettünk, szerethettünk, tisztelhettünk. Az Úr adjon sok erőt, jó egészséget új szolgálatodban! Mindent Isten nagyobb dicsőségére” – fejezte be a világi elnök a jól ismert jezsuita jelmondattal.

Jó pásztorként adott példát

„Köszönetemet, szeretetemet és testvéri nagyrabecsülésemet szeretném kifejezni azért a lelkipásztori szolgálatért, amelyet oly nagy hűséggel és odaadással végzett az Egri Főegyházmegyében és a miskolci jezsuita közösségben” – írta levelében Ternyák Csaba egri érsek.

„A lelkek megmentéséért végzett imádságos szolgálata, valamint a paptestvérek lelkigondozásában végzett hűséges munkája nem maradt gyümölcs nélkül. A legkiszolgáltatottabbakkal és a szegényekkel való törődése példa mindannyiunk számára. A jó pásztor mintájára mindenkinek mindene lett. Szívből kívánom, hogy papi munkájáért, áldozatáért, jó példájáért megtapasztalhassa a Mennyei Atya nagylelkű viszonzását itt a földi életben és majdan az örök hazában, ahová mindannyian törekszünk” – zárta sorait. 

Emberséges tudott maradni

„Mindig megerősítő volt számomra készséged és lendületed, ahogy idős korod ellenére frissen és üdén vállaltál részt a miskolci közösség apostoli munkájából. Köszönöm, hogy betegséged ellenére is kitartottál a szolgálatban és jó példával erősítetted a közösséget! Mi jezsuiták mindig az Úr küldetésében akarunk járni. A te új küldetésed ezennel az, hogy imádkozz a társaságért és az egyházért” – írta köszönőlevelében András Attila atya, jezsuita tartományfőnök, aki provinciálisként, ahogy a Jézus Társaságában, a jezsuita rendben ez szokás, kijelölte a szeretetotthonba költöző atya új feladatát. 

„Most mindannyiunk szíve és szeme tele van a hála és a fájdalom könnyeivel. Hála azért, hogy ember tudtál maradni a papi hivatásodban és emberként tudtál szolgálni. Hála azért, hogy 15 évvel ezelőtt vállaltál engem lelkivezetéseddel, gyóntatásaiddal. Azt szeretném elmondani neked, hogy jó ember vagy” – osztotta meg gondolatait a görögkatolikus közösség nevében Boronkai József atya, a Miskolc-Avasi Görögkatolikus Parókia parókusa, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium görögkatolikus hittantanára, iskolalelkésze. 

Utána átnyújtott ajándékképpen egy könyvet a Búza téri görögkatolikus székesegyház ikonjairól, Orosz Atanáz, a görögkatolikus Miskolci Egyházmegye püspöke nevében. Emellett egy ikont, amelyet Máriapócsra tett száz kilométeres gyalogos zarándoklatukról hoztak haza Holczinger Ferenc jezsuita atyával, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium igazgatójával és a vietnámi származású Phamdinh Ngoc jezsuita atyával. Azt is elmondta, hogy az útjukat Károly atyáért ajánlották fel. 

Erősítsük közösségeinket!

„Nagyon megköszönöm az elismerő szavakat, amelyeket hallottunk! Hálás vagyok különösképpen az érsek atya szavaiért. Megmondom őszintén, érdemtelennek érzem magamat ilyen dicséretekre, de köszönöm, hogy elhangzottak, amit a Jóistennek tulajdonítok. Ő áldjon meg mindenkit, aki itt jelen van”- fogalmazott Csókay Károly atya.

„Csodálatos, hogy a szeretetetek betöltheti a szívem. Mindig nagyon szerettem a közösséget. Isten áldása, amikor egy hitbeli közösség összejön és egyházat alkot. Ez Isten dicsősége, akár római katolikus, akár görögkatolikus részről. Ezek a szavak bátorítanak arra, hogy megmaradjunk ezekben a közösségekben és erősítsük őket. Egymást segítsük, tiszteltjük és szeressük” – tette hozzá. 

Végezetül odahívta maga mellé Csápori-Papp Nórát, akinek kiemelte szolgálatát. A hölgyet Csókay András idegsebész, Károly atya unokaöccse is műtötte egy autóbaleset után, de nem tudta újra lábra állítani. Viszont ma kerekesszékesként tesz tanúságot környezetében hitéről. 

Legvégül az ünnepi körmenetben Csókay Károly atya hordozta az oltáriszentséget és mindenkit megáldott vele. Ezt követően válthattak vele egyenként néhány mondatot köszönetképpen a hívek.