A fiataloknak szóló, ingyenes rendezvénysorozatot februárban indította útjára a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete a miskolci önkormányzattal és a Miskolci Akadémiai Bizottsággal együttműködve. Az előadássorozat az intézet korábbi szabadegyetemi előadásaihoz hasonlóan főként az egyetemistákat célozza meg – ők szabadon választható tárgyként, kihelyezett órákon, krediteket vagy osztályzatokat szerezhetnek -, de az intézménynek fontos célja közelebb kerülni a város polgáraihoz is, akiket szívesen látnak a közönség soraiban. 

Az előadásokkal egybekötött beszélgetés-sorozatot Fekete Sándor politológus nyitotta meg február 23-án egy izgalmas témával; a régiónkban élő Y generációról tartott előadást, négy ország kutatási eredményeit hasonlítva össze. A második alkalmon, március 9-én, Csepeli György szociálpszichológus, a Miskolci Egyetem professor emeritusa volt a felkért előadó, aki a depresszióról, a szenvedélyekről és a rezilienciáról beszélt a túlnyomórészben egyetemi hallgatókból álló közönségének. 

Szabó-Tóth Kinga, a Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének igazgatója, a rendezvény házigazdájaként elmondta, hogy a beszélgetősre tervezett délután közönségében a szociológus hallgatók mellett szabad bölcsészek, műszakis diákok és az egészségtudományi kar néhány tanulója is jelen van, sőt már gyakorló szociális munkás is, akiknek minden bizonnyal hasznukra válik mindaz, amit Csepeli professzortól hallanak ebben a bő egy órában. 
„Nyolc félévben, már 2017-től voltak ehhez hasonló közéleti akadémiáink, a mostani példaértékű abban, hogy a miskolci önkormányzattal közös szervezésben valósul meg. Az előző félévben a párválasztásról, párkapcsolatokról és a szerelemről szólt a szabadegyetem, nagy sikerrel. Arra is lehetőség van, hogy a hallgatók jegyet szerezzenek ebből a tantárgyból. Az előadások felkerülnek az intézet honlapjára, és bármely elhangzott témában el lehet készíteni egy beadandó dolgozatot az osztályzatért” – hívta fel a diákság figyelmét az igazgató. Hangsúlyozva, hogy nem a terjedelem, hanem a minőség számít. A hallott információk feldolgozása és a szakirodalomhoz kapcsolása, de ugyanolyan fontos a saját vélemény szakszerű kifejtése is. 

Szabó-Tóth Kingától Csepeli György szociálpszichológus, a Miskolci Egyetem professor emeritusa vette át a szót, azonnal a téma közepébe vágva. Előadását a bennünk élő, magunkkal cipelt negatívumok gyökereinek felfedésével kezdte. Azt vizsgálva, miért alakulnak ki egyes emberekben ezek, akár a betegség szintjéig, és azt, hogy míg ők szenvednek a depressziótól, kiüresedéstől, lelki betegségektől – amelyek ma már igazoltan megjelennek testi elváltozásaink okai között is -, mások, ugyanazokban a társadalmi és kulturális közegekben inkább optimisták maradnak. 
„Aki ma fiatal, az számos szinten éli meg a bizonytalanságot, a város, az ország közegében, de globálisan is, mert egy rettenetesen nehéz időszakban élünk. Nem irigylem azokat, akik most fiatalok, mert látom, milyen hihetetlen küzdelmeket folytatnak ezen erők ellen. Hankiss Elemér bizonyos fokig ezt már a nyolcvanas években előre látta, ő a bizonytalanság korának nevezte. Ez négy szóval jellemezhető: változékonyság, bizonytalanság, komplexitás és sokértelműség. Nincs támpont, amelyhez igazodhatnának a fiatalok és ebből következik a bizonytalanság is. Egy komplex rendszerben pedig egy kis esemény is nagy változásokat indíthat el. Ezt látjuk most Ukrajnában is. Jelek bőven vannak a világban, amelyeket a globális bizonytalanság produkál, azonban nem ismerjük a jelentésüket. Ezért sokértelműek. A tudósok megpróbálják ezeket értelmezni, de sokszor mi sem tudjuk, hogy például mitől van egy háború? Miért éppen most van? Mitől van a Covid járvány? Sorakoznak a vad problémák, amikre gyártunk értelmezéseket, de nincsenek igazán megnyugtató válaszok” – magyarázta Csepeli professzor, majd elsorolta, mindezek a hatások milyen elváltozásokat, betegségeket okozhatnak az emberek pszichéjében, a szorongástól a depresszión át az önrombolás, mint az alkoholizmus vagy kábítószerhasználat és önsebzés, különböző formájáig. 

Szerencsére az előadás első részében nagyon borúsra festett képet a végére sikerült némileg optimistábbra hangolni. A professzor bemutatta a kissé megszeppent fiatal hallgatóságának azokat a pozitívumokat, kiutakat és lehetséges megoldásokat is, amelyek segíthetnek a ma emberének kivergődni a szorongató lelki csapdákból. Aki figyelmesen végig hallgatta az előadást annak egészen biztosan bőségesen lesz nyersanyaga egy beadandó dolgozathoz. Ahogyan a már nem diákkorú közönség is kapott elegendő tovább gondolni valót hazafelé menet. 

Az Ifjúsági Közéleti Akadémia előadásai ingyenesek, bárki által látogathatók, egy részük az Erzsébet téri MAB székházban, másik a MÜHA kávézójában kerül megrendezésre. Az előadásokat követően beszélgetésre invitálják a résztvevőket, a diskurzust Szabó-Tóth Kinga és Kovács Boglárka, a város ifjúsági referens gyakornoka moderálja.

Az Ifjúsági Közéleti Akadémia következő előadásai:
Március 23., 16:30 Kis miskolci demográfia, Mihályi Helga, MAB Székház
Április 6., 16:30 Miskolci történeti mozaikok, Fazekas Csaba, MÜHA Kávézó
Április 20., Részvételi demokrácia, Havasi Virág, MAB Székház
Május 4., 16:30 Álomállás, de hogyan? Osváth Andrea, MÜHA Kávézó
Május 18., 16:30 Maradjunk, srácok! Kunos Nóra, MÜHA Kávézó