Bár tavaly novemberben már megjelent, csak az elmúlt héten, az egyik oktatási szakportálnak köszönhetően vált szélesebb körben is nyilvánossá a HVG Top100-as középiskolai listája. Ahogyan arról korábban a minap.hu is beszámolt, a rangsorban ezúttal három Borsod-Abaúj-Zemplén megyei oktatási intézmény szerepelt, mindegyik miskolci: a Herman a harmincadik, a Fényi a hatvanhatodik, a Földes pedig a hetvenötödik helyen végzett.

A HVG – ahogy mindig – ezúttal is több mutatót vett figyelembe a rangsor készítésekor. Az egyik ilyen a 10. évfolyamosok 2019-es kompetenciamérésének iskolai átlaga szövegértésből és matematikából – a koronavírus-járvány miatt 2020-ban ugyanis elmaradt az országos képességfelmérés. Fontos szempont volt a 2019/2020-as tanév végén az érettségi bizonyítványokba bekerült eredmények iskolai átlaga magyarból, matematikából, történelemből és idegen nyelvekből, valamint az emelt szintű érettségik aránya.

A lista kapcsán lapunk a három érintett miskolci középiskola vezetőit kérdezte. Fazekas Róbert, a Földes Ferenc Gimnázium első embere, Madarász Péter, a Herman Ottó Gimnázium igazgatója, valamint Polák Péter, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium oktatási igazgatóhelyettese is örömét fejezte ki, hogy intézményeik a felsorolt eredmények alapján felkerülhettek a rangos listára.

Érzékeny a rendszer

Madarász Péter lapunknak úgy fogalmazott, minden iskolának dicsőséget jelent az, ha egy intézmény bejuthat a HVG TOP100-ba. „Örülünk az eredménynek, és büszkék vagyunk úgy a diákjainkra, mint a tantestületünkre, sőt a szülőkre is, hiszen a megfelelő családi háttér elengedhetetlen ahhoz, hogy ilyen eredmények születhessenek nálunk.” – mondta.

A Herman igazgatója hozzátette: az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy, mivel a besorolás nagyon érzékeny, az intézmények végleges helyezése sokszor hajszálakon múlik.

- Jelenleg mindig egy-egy évfolyam aktuális pillanatképét mutatja a lista. Sokkal szerencsésebb lenne, ha három, négy vagy akár öt évfolyam átlagát vennék figyelembe, így ugyanis évről évre csak egy évfolyam eredményeit kellene cserélni. Ez stabilabb és reálisabb képet mutathatna minden oktatási intézményről – hangsúlyozta Madarász Péter.

Tanulni lehet belőle

Büszkeségnek nevezte a listára való felkerülést Polák Péter, a Fényi oktatási igazgatóhelyettese is, hozzátéve: annak még jobban örülnek, hogy a városból másik két gimnáziummal együtt szerepelnek a HVG TOP100-ban. Mint mondta, ő úgy tekint erre, mint egy mérési számra, ami megmutatja az intézményeknek, jó-e az út, amin járnak.

- Úgy gondolom, hogy ennek a listának nem az a célja, hogy az intézmények összemérjék magukat, hogy ki a jobb és ki a rosszabb. Ebből a rangsorból minden intézménynek tanulnia lehet, hiszen ez azt mutatja meg, hogy az adott középiskola milyen nevelési, oktatási programot kínál és ez az oda járó gyerekeknek mennyire jól fekszik, hiszen egy hármas egységben, a diák, szülő és tanár egységben kell vizsgálni azt, hogy azt, hogy az az iskola el tudja-e juttatni a legmesszebbre, a legmegfelelőbb szintre a diákokat – mondta az oktatási igazgatóhelyettes.

Polák Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy át kell gondolni, hogy a következő lista elkészítése során figyelembe veszik-e az idén megújult, digitális platformra költözött kompetenciamérés eredményeit is. „Az új rendszer időnként döcögősen működik, a hibákat folyamatosan javítják a szakemberek, ez a folyamat azonban nem döccenőmentes. Az eddig előjött hibák meglehetősen frusztrálják a diákokat, így nem vagyok biztos benne, hogy ugyanazt a teljesítményt mutatják majd róluk a tesztek, mint amire ideális körülmények között egyébként képesek” – tette hozzá.

Sajátos szempontok

Fazekas Róbert végül hozzátette, természetesen a Földes közössége is boldog, hogy a HVG TOP100 rangsorba ebben a tanévben is bekerültek.

- Iskolánk sajátossága, hogy a tehetséggondozás mellett a felzárkóztatásban is minden feladatot felvállal. A megyében már csak nálunk működik hatékonyan az esti tagozatos képzés, két ilyen osztályunk érettségizik minden évben. Az Oktatási Hivatal listáin viszont nincs különbség a nappali és a felnőtt oktatásnak az eredményei között, egy-egy iskolának az átlagát kétféle képzési módjából állítják össze és ez nálunk azt jelenti, hogy a továbbtanulásnak az aránya az meglehetősen gyengül, hiszen a nappali képzésben résztvevő diákjaink mindegyike tesz emeltszintű érettségit, míg a felnőtt oktatásban, ez körülbelül főt jelent, egy-két emeltszintű érettségi születik – mondta.

Hozzátette, a HVG arra törekszik, hogy az iskolákat összemérhető paraméterek alapján hasonlítsák össze, azonban sok olyan dolgot nem tudnak figyelembe venni, amiben egy-egy intézmény egyénileg erős.

- A Földes esetében ilyen például a nemzetközi, országos versenyek előkészítése, az azokra való felkészítés, illetve a felzárkóztatás, nálunk ugyanis minden évfolyamon működik egy olyan osztály, ahová hátrányos helyzetű régiókból érkeznek jó képességű gyerekek. Ráadásul nekünk minden évben van valamilyen diákolimpián induló diákunk, akik legtöbbször dobogós helyezéssel érnek vissza, ami a lista készítésénél ugyan nem szempont, az iskola eredményességében viszont nagyon fontos szerepe van – tette hozzá.

Az idei középiskolai rangsorból az is kiderült, hogy a legjobb százba több vidéki intézmény került be, mint fővárosi.