Már a délután 5-ös kezdésnél, a Herman Ottó Gimnázium mellett becsléseink szerint két-háromszázan lehettek, majd a résztvevők gyalog, többen biciklit tolva vonultak át a Hősök terére, ahol hasonló tömeg várta őket. A kerékpárnak szimbolikus jelentősége van ebben a történetben: arra kívántak emlékeztetni mindenkit a szervezők, hogy 2016-ban – az országban elsőként emelve fel hangjukat az oktatás terén tapasztalható fokozódó problémák miatt – a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai nyílt levelet tettek közzé. Balog Zoltán, az emberi erőforrások akkori minisztere úgy reagált, hogy a kormány által bevezetett változásokkal „túltolták a biciklit egy kicsit”. A levél széles, diákokat és szülőket is felölelő tiltakozási mozgalmat indított el, amelyhez sorban csatlakoztak az iskolák, százezres nagyságrendben támogatták a Herman-levelet; megalakult a Tanítanék mozgalom.

1

Levelét most is megírta

Gyökerestől megváltoztatnák a diák- és tanárellenes rendszert, és megállítanák a zuhanásban lévő oktatást – hangzott el a felszólalók felkonferálásánál. És a legszűkebbre szabva így foglalható össze a Pilz Olivérék által jegyzett újabb nyílt levél legfontosabb üzenete is. A Herman gimnázium matematika, fizika, biológia szakos tanára, a Tanítanék mozgalom meghatározó alakja néhány fontosabb pontot idézett ebből a levélből (a teljes szöveg már elérhető a Szabadahang.hu oldalon, itt alá is lehet írni).

– Igaz, 2016-tól sok minden változott, de ezek döntő többségében még tovább rontottak az oktatás helyzetén – kezdte erős felütéssel, majd sorolta: a diákok eredményei nem javulnak a nemzetközi mérésekben, egyre húsba vágóbb a tanárhiány, és sürgetővé vált a bérek rendezése is. Az adminisztrációs és egyéb terhek egyre elviselhetetlenebbek. Ráadásul hiába szembetűnőek a bajok, a kormány nem hajlandó meghallgatni a kritikát is megfogalmazó véleményeket.

– Nem számítanak a szakszervezetek, és a több évtizedes múlttal bíró szakmai szerveztek sem. Hol vannak a kidolgozott programok, amikkel valóban egy felfelé ívelő pályára lehetne állítani az oktatást? – tette fel a kérdést Pilz Olivér, aki hiányolta a rendszerszintű gondolkodást. – Teljesen új alapokra épülő oktatási rendszer kell, a világ nagy része elhúzott mellettünk. A magyar közoktatás egyes helyeken már összeomlott: ahol nincs fizika-, informatika-, vagy angol óra, ott már nincs elfogadható oktatás. Ott már csak gyerekmegőrzés van. És ha tetszik, ha nem: tanárhiány van, mert se a munkakörülmények, se a társadalmi elismertség nem vonzza erre a pályára a fiatalokat.

„Mi továbbra is tanítani akarunk” – emelte ki, majd ismertette: közel kétszáz miskolci, állami fenntartású gimnáziumban dolgozó tanár írta alá a nyílt levelet. – Köszönöm azoknak, akik alá merték írni, mert van olyan gimnázium, ahol az igazgató azt sem engedte, hogy a tantestület előtt felolvassák a levelet – tudatta, pfújolást kiváltva a résztvevőkben.

„A túlélésért küzdünk”

Kulcsárné Szabó Katalin miskolci óvodapedagógus, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) észak-magyarországi választmányának tagja rendszerszintű problémákról beszélt, ami abban is tetten érhető, hogy az óvónő szakma vesztett a presztízséből, anyagilag nem becsülik meg az ebben dolgozókat.

– Utánpótlás nélkül ki fog dolgozni az óvodákban? – szegezte a kérdést a döntéshozóknak.

Kifogásolta azt is, hogy szakmai továbbképzéseken anyagi okok, de időhiány miatt sem tud résztvenni. „Ki maradna hivatalosan a gyerekekkel az óvodákban?” – érkezett az újabb kérdés.

– A véget nem érő adminisztrációs munka és a mindennapokra való felkészülés feladatait az óvodában jelen körülmények között képtelenség elvégezni. A túlélésért küzdünk – húzta alá, kritizálva a minősítési rendszert, és azt, hogy nem biztosítottak sok helyen a személyi és tárgyi feltételek sem. – Emeljük fel hangunkat közösen a gyermekeink jövőjéért – zárta beszédét.

Nem várhatnak tovább

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Miskolc városi titkára, Béres Ildikó arról beszélt, hogy a 2013-ban tett ígéretek – erkölcsi és anyagi megbecsülés – a mai napig nem teljesültek.

– Hinni akartuk, hogy az új életpályamodell megoldás lesz, de most 2022-ben látjuk, milyen tragikus eredménye lett a közoktatás átalakításának – mutatott rá, hozzátéve: még megvan a remény egy modern, színvonalas oktatásra, de ehhez összefogásra, gyökeres változásokra van szükség. – A gyerekeink nem várhatnak tovább – hangsúlyozta Béres Ildikó.

De ki fog holnap tanítani?

A PSZ részéről felszólalt a megyei elnök is. Molnár Zoltán emlékeztetett a hétfői sztrájkra, felidézte a „fenyegetés emlékét”, de a „20 ezer kolléga bátor kiállását” is. A megyéből mintegy ezren vettek ezen részt. Többször tapsot és gúnyos nevetést kiváltva kritizálta a portfóliókészítést, a mindennapos, órákat felőrlő adminisztrációt. Kevesebb derűt váltott ki, amikor emlékeztetett: komoly fizetésemelést is ígértek, de nem kapták meg.

– Gondoljunk most magunkra, mert más úgysem teszi ezt meg. Gondoljunk arra, meddig bírjuk még. És végül gondolkozzunk el azon is, hogy ki fog holnap tanítani – zárta.

Még súlyosabb

A mostani tüntetésen – csakúgy, mint a hat évvel ezelőttin – Varga Andrea alpolgármester is részt vett.

– Természetesen itt volt a helyem, hiszen egy olyan helyzet adódott, amit hat évvel ezelőtt még nem gondoltunk volna: hogy ugyanazokat a problémákat még súlyosabbnak élik meg a pedagógusok; hogy fenntartóként, szülőként tehetetlenül nézzük azt a helyzetet, hogy nincsenek óvodapedagógusok. Rossz látni azt a terhet, amit a diákok, a tanárok viselnek az iskolákban – hangoztatta.

„Eltolták”

– Minden kimondott gondolat méltóságot ad az embernek, felemeli; minden tett, amely ostoba hatalmak ellen megvalósul, szabaddá tesz – fogalmazott Szűcs Tamás, a PDSZ regionális ügyvivője. – Le a kalappal a hétfőn sztrájkolók előtt, akik szembe mertek menni a rendszer által rájuk zúdított informális erőszakkal.

Hozzátette, szeretné, hogy a lendület egész márciusig kitartson. A „Holnap ki fog tanítani” mozgalom decemberben indult el, a következőkben egy molinót „indítanak” el az iskolák között – kérik, hogy ezt fotózzák le, majd adják tovább egy másik intézménynek. Március 16-án pedig a tervek szerint újabb sztrájkot tartanak országszerte.

– Ma már nem arról kell beszélni, hogy a hatalom „túltolta” – fogalmazott Szűcs Tamás a bicikli „feldarabolása” előtt –, hanem arról, hogy „eltolták”. És amelyik kerékpárt már tolni sem lehet, azt nem is érdemes toldozni-foltozni; azt szét kell szedni. Új oktatási rendszert kell építeni – summázta a miskolci tüntetés fő üzenetét a PDSZ regionális ügyvivője.