Áder János köztársasági elnök, a program fővédnöke a gálán úgy fogalmazott, a rendszerszintű problémákra rendszerszintű megoldásokat kell találni. Einsteint idézve ugyanakkor rámutatott: a problémáinkat nem tudjuk megoldani ugyanazon gondolkodás mentén, mint amikkel létrehoztuk őket – ez akár lehetne a program mottója is, tette hozzá.

– Amikor ma a vállalatok, önkormányzatok, intézmények energiamegtakarítással járó döntéseiről beszélünk, akkor óhatatlanul a klímaváltozásról is szólunk, ami valóságosan is a mindennapjaink részévé vált. Sokan még ma is csak tehetetlenül vonogatják a vállukat, de egyre többen teszik fel a kérdést maguknak: mit tehetek én, hogy csökkentsem az energiafelhasználást? Mit tehetek én, hogy csökkentsem a széndioxid-kibocsátást? Mit tehetek én, hogy csökkentsem a klímalábnyomomat, hogy unokáinknak élhetőbb bolygót hagyjunk örökül? Szerencsére egyre többen gondolják úgy, hogy ha mindannyian felelősen cselekszünk, mindez összeadódik, és a közös cél, az elszabaduló klímaváltozás megakadályozása elérhetővé válik – hangsúlyozta az államfő.

Tágabb összefüggésben vizsgálva az üvegházhatású gázok kibocsátásának okait, négy tényezőt határozott meg a köztársasági elnök: a népességrobbanást, a gazdasági növekedést, valamint az energia- és a karbonintenzitás mértékét. Áder János rámutatott, változtatni, javítani utóbbi kettőn tudunk, ehhez azonban megújuló energiaforrásokra van szükség, de „nem tudjuk nélkülözni a nukleáris áramtermelést sem” – fogalmazott az államfő. Hozzátette: az intézmények energetikai korszerűsítésével, a közlekedés „zöldítésével”, a hatékonyabb energiafelhasználással sokat tehetünk a klímavédelem érdekében. – Csak ezen az úton érdemes továbbmenni – hangsúlyozta.

A Virtuális Erőmű Programról szólva kifejtette: feladata a tanácsadás mellett a megtakarításra ösztönzés, a jó példák összegyűjtése és mások számára is megismerhetővé tétele. – Az a cél, hogy 2030-ra megötszörözzük az energiamegtakarítás mértékét. Ez a mai paksi erőmű két blokkjának teljesítménye – mutatott rá Áder János.

A Virtuális Erőmű Program (VEP) a köztársasági elnök által fővédnökölt és az Európai Bizottság által a legjobb három uniós energiahatékonysági program közé választott fenntarthatósági kezdeményezés, melynek célja, hogy a partnerek energia- és széndioxid-megtakarításait pályázatain keresztül összegyűjtse, bemutassa, jó példáikat megossza és díjazza.

Az el nem használt és így fosszilis erőműben meg nem termelt, tehát kiváltott energiaegységekből egy virtuális „erőmű” épül, ami mára az ország 6. legnagyobb villamoserőművévé vált. Mintegy 9 ezer vállalati, 350 ezer diák, több száz önkormányzati, valamint intézményi és lakossági partnerével a VEP a legszélesebb körű nonprofit fenntarthatósági kezdeményezés Közép-Kelet-Európában.

Szili Katalin, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke, az Országgyűlés korábbi elnöke – és aki a kezdetektől a program védnöke – nyitotta meg hivatalosan az eseményt. Úgy fogalmazott, ez a nap egy felkiáltójel az életünkben; a nemzetközi energiatakarékosság világnapja arra figyelmeztet minket, hogy tegyünk azért, hogy a kölcsönkapott Földet megőrizzük az unokáinknak is. – Kérdés azonban, hogy ezzel a kölcsönvett „jószággal” mi magunk hogyan sáfárkodunk? – fogalmazott Szili Katalin, sorolva, hogy a mindennapjainkat mennyire hathatja át a környezetvédelem, akár a fogyasztási szokásainkban, akár az energiafelhasználásban.

– Ma több mint 1,6-nyi bolygót használunk, ez 2011-ben még csak 1,5 volt. Ma azokat díjazzuk, akik takarékoskodnak, de bizonyítjuk, hogy mi magunk is jó praxissal szolgálunk a hétköznapokban. Mindannyiunk, családok, gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok felelőssége az energiahatékonyság, a környezet védelme – hangoztatta a tiszteletbeli elnök, azzal zárva megnyitó beszédét, hogy reményei szerint még többen csatlakoznak az európai szinten is példaértékű programhoz.

Molnár Ferenc, a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. tulajdonosa, ügyvezető igazgatója elárulta, a VEP 10 évvel ezelőtt indult el, akkor célul tűzték ki, hogy 2020-ig a program résztvevői 200 megawatt óra erőművi kapacitást takarítanak meg. Ezt a vállalást a program 2018-ban elérte. Kiemelte, a VEP új célkitűzése, hogy 2030-ig körülbelül 1500 megawatt óra erőművi kapacitást takarítsanak meg. – Nem dőltünk tehát hátra, a paksi után mi leszünk a második villamoserőmű – mondta, kiemelve, hogy a program auditált mérőszámokat mutat – de tudást is átad, szemléletformálást is végez.

Mezősi Balázs, a VEP vezetője köszöntőjében elmondta, a programban részt vevő vállalatoknak, önkormányzatoknak, szervezeteknek eddig 336 megawatt erőművi kapacitásnak megfelelő megtakarítást sikerült elérniük, ez pedig jelentős előrelépés a 2018-as 207 megawatt megtakarításhoz képest.

A rendezvényen – ahol 13 kategóriában díjazták az energia-hatékony, energia-tudatos vállalatokat, szervezeteket, önkormányzatokat, iskolákat és egyéni elismeréseket is adtak át, összesen 154 díjat osztottak ki – Energiatudatos Iskola címet kapott a Diósgyőri Gimnázium és az MSZC Andrássy Gyula Gépipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája. Miskolc pedig – további 8 megyei jogú város mellett – Energiahatékony Önkormányzat címet érdemelt ki. Ezt az elismerést azok az önkormányzatok kapják, amelyek a kész terveken és benyújtott pályázatokon túl megvalósított és lezárt energetikai beruházásokkal, így mérhető megtakarításokkal vagy mérhető megújuló energiatermeléssel rendelkeznek. A borsodi megyeszékhelyet Pfliegler Péter képviselte, ő vette át a városnak járó elismerést. Érdeklődésünkre az alpolgármester elmondta, Miskolc 2011-ben csatlakozott a Green City mozgalomhoz. – Ez nem azt jelenti számunkra, hogy pusztán a zöld területeket növeljük, hanem azt is, hogy fenntartható fejlődési pályára állítjuk a várost. Aki körbenéz Miskolcon, az tapasztalhatja, hogy ez részben már megvalósult. De nem dőlünk hátra – húzta alá az alpolgármester.

A Green City jegyében történt fejlesztések között megemlítette egyebek mellett a CNG-buszparkot, vagy az energiahatékonysághoz ugyancsak kapcsolódó Bogáncs utcai napelemparkot. – Sok ilyen fejlesztésünk van, elég csak például még a LED-világítás kiterjesztésére gondolni, vagy a geotermikus energia felhasználásáig – sorolta Pfliegler Péter. – Valóban egy fenntartható várost építünk, amit most egy országos díjjal is elismertek. További fejlesztéseinkben is szeretnénk ezt a fenntarthatóságot megtartani, ezzel is egy hatékony energia-menedzsmentet megmutatni.

Vécsi György energetikáért és közműszolgáltatásokért felelős polgármesteri biztos érdeklődésünkre emlékeztetett, Miskolc nem most kezdte a megújuló energiák hasznosítását: 2010-ben indult a depóniagáz-projekt, a geotermikus energiát pedig 2013-tól használjuk, a belvárost, valamint az Avast látják el távhővel. – Ez közel 50 százalékban fedezi a város hőszükségletét – mutatott rá.

Nemrégiben készült el az 1 megawattos naperőmű a Bogáncs utcai hulladéklerakón, ami éves szinten több mint 1 gigawattóra villamosenergiát termel, közel ezer tonna szén-dioxidot takarít meg, és hét városi intézményt lát el villamosenergiával. – Ezek azok a főbb projektek, amik alapján Miskolc elnyerhette ezt a címet – tette hozzá.

Vécsi György elmondta azt is, hogy a miskolciak is láthatják: számos óvoda és iskola újult meg az elmúlt időszakban. Jelenleg közel húsz óvoda esetében készültek el a tervek, így idén és jövőre az összes városi intézmény, ovik, bölcsődék, orvosi rendelők, szociális intézmények stb., megújulnak. És ez nemcsak a nyílászárócserét és a szigetelést jelenti, hanem itt már okos megoldásokat is használnak majd, például okos radiátorszelepekkel tudják szétválasztani a funkciókat egymástól. – 2021-re minden városi üzemeltetési intézmény meg fog újulni – húzta alá a polgármesteri biztos, hozzátéve: egy jelenlegi, hagyományos technológiával épült óvoda, bölcsőde, ha megfelelő nyílászárókat, szigetelést kap, és beépítik az okos megoldásokat, akár 60 százalékos megtakarítást eredményezhet energetikai és költségoldalon is.

– Miskolc napjainkban éves szinten összességében mintegy 3,5 milliárd forintot fordít energetikára. Ez magában foglalja a villamosenergia-, a gáz-, vagy a gázolaj-beszerzést is, amit a Miskolc Holding Zrt. végez. A lehető legjobb áron vesszük ezeket az energiahordozókat – hangsúlyozta Vécsi György.

– A most elnyert cím egy újabb mérföldkő, amivel elismerik a város eddigi teljesítményét – mondta, majd a fejlesztésekről szólva ismertette: tavaly az összes városi intézményt ellátták okos mérőkkel, így a villamosenergia, a gáz, a víz, a távhő folyamatos kontroll alatt áll, de ezt is szeretnék tovább fejleszteni. – A Bogáncs utcai naperőművel elindultunk abba az irányba, ami azt eredményheti, hogy 2030-ra a városi intézmények energetikailag akár 100 százalékban önellátók lehetnek. Az intézményfejlesztéseink magukba foglalnak napelemes beruházásokat is, 10-15 kilowattos rendszereket helyezünk el az épületeken. A távhő-szolgáltatásban is tovább fogjuk növelni a megújuló részarányt – emelte ki.