A 747 forintos „lakossági piaci” gázár és a 70,10 forintos „lakossági piaci” áramdíj tulajdonképpen „fából vaskarika” – nyilatkozta a 24.hu-nak a második Orbán-kormány energetikáért felelős helyettes-államtitkára. Hodola Attila azért vélekedik így, mert szerinte az ár vagy „lakossági” vagy „piaci” – hiszen a világon sehol sem engedik rá a tőzsdei árfolyamváltozásokat közvetlenül a lakosságra.

Ráadásul – folytatta – ennek alapja sem lenne, hiszen a jelenlegi egyetemes (lakossági) áram- és gázszolgáltató sem a tőzsdén vásárolja a magyar háztartások által felhasznált energiát vagy energiahordozókat, hanem szerződésekben előre köt le bizonyos mennyiségeket meghatározott, a tőzsdeinél sokkal kedvezőbb áron.

A szakértő szerint így a „lakossági piaci ár” valójában csak egy szólam, ami ráadásul megtévesztő is, hiszen Németh Szilárd ezt a „piaci árhoz” képest nevezte alacsonyabbnak. A rezsibiztos a gáz kapcsán arról is beszélt, hogy ez „lakossági piaci ár” alacsonyabb, mint az általa piaci árnak mondott köbméterenkénti 1020 forint.

Holoda Attila szerint ez egy adott pillanatban igaz is lehetett a holland TTF-en vagy a bécsi gáztőzsdén, de ennek csak áttételesen van köze a lakossági árakhoz. A tőzsdei árak ráadásul annyira változóak, hogy nincs értelme Németh azon kijelentésének, miszerint a „piaci ár” 1020 forint lenne köbméterenként.

A szakember hozzátette, a kormányzati kommunikációval szemben, Európa szinte minden országában kapott a lakosság kompenzációt vagy árengedményt a gáz vagy az elektromos áram árából, illetve valamilyen más intézkedéssel enyhítik a lakosság terheit.

- Magyarország annyiban különleges, hogy nálunk csupán egyetlen eszközt, a kiskereskedelmi árak szabályozását vetették be, míg máshol a rászorulók célzottan kapnak segélyt, vagy az áfatartalmat csökkentették az energia, illetve az energiahordozók esetében –mondta.

A 24.hu számításai szerint az átlagfogyasztás feletti „lakossági piaci ár” Magyarországon jóval meghaladja a legtöbb európai gázárat. Ha magyar mértékegységekre számítjuk át az adatokat, Budapest a negyedik helyre kerülne a legdrágább európai városok között, ha csak a pluszfogyasztásért felszámolt rezsidíjat tekintenénk.