Ugrás a tartalomra

Hét év alatt virágzott ki a Feketeszárú cseresznye

Bájer Máté
Utoljára módosítva
2023. október 21. szombat 16:50
Idén tizenkét előadást láthatott a fővárosi közönség a határon túli magyar és a vidéki színházak repertoárjából válogatva. A Feketeszárú cseresznye sokakban hagyott mély nyomot: megnyerte a legjobb előadásnak járó díjat a Szemle Pluszon. A rendező, Szőcs Artur most azt is elmondta, mennyi idő és munka volt a siker mögött.
Feketeszárú cseresznye a Kamaraszínházban | Mocsári László képgalériája

- A Feketeszárú cseresznye egy olyan darab, amit ritkán vesznek elő, mégis érdemes vele foglalkozni – véli Szőcs Artur az eredetiről, hozzátéve, Hunyady Sándor 1930-ban írt drámája a miskolci előadásnak nagyjából hatvan százalékát teszi ki – a többi részt ő és a színház csapata tette hozzá.

- Erre a rendezésre hét évig készültem. A Színház- és Filmművészeti Egyetem rendezői szakán az embert először arra tanítják meg, hogyan kell egy-egy darabot olvasni. Sok minden került a kezembe, többek között Hunyadynak ez a műve is, ami azonnal bekerült a „szellemi batyumba”. A Balkán zenei kultúrája eleve közel áll hozzám, másfelől izgalmasnak találtam azt a helyzetet, hogy a mű első felvonásában adott egy ország és egy berendezkedés, ami a második felvonásra gyökeresen megfordul – ezt pedig az előadás zeneisége is leköveti.

A darab első felében a magyar politika a domináns, a szünet alatt azonban a színpadon két év telik el. A szerző Trianon történelmi eseményeit a szereplők egyéni sorsán keresztül mutatja be. Létrejön Szerbia, és az elnyomottakból lesznek az elnyomók. Ebben a különleges alaphelyzetben látott potenciált Szőcs Artur.

- Hét évvel ezelőtt felvetettem a művészeti tanácsnak, hogy megrendezném a Feketeszárú cseresznyét. Nem tudtam rávenni őket, hogy támogassák az ötletet – azt hiszem, nem is voltam kellőképp felkészült. Attól a pillanattól kezdve viszont együtt élt velem a darab: tudtam, hogy valahogy és valamikor színpadra viszem. Közben teltek az évek, és meghívtak Szerbiába rendezni: ez komoly mérföldkőnek bizonyult.

Szőcs Artur mesélt a Feketeszárú cseresznye eredetijének születési előzményeiről is – így érthetőbbé téve saját motivációit.

- Hunyady Sándor a szabadkai Nemzeti Szálló éttermében látott egy szerb párt egy magyar főszolgabíró társaságában mulatozni. Észrevette azt, amit a férj nem: a magyar férfi és a szerb nő közötti vonzalmat. Ebből az alapélményből írta a darabot. A dolgot még érdekesebbé teszi, hogy ennek a szállodának az épületét alakítják most át a Népszínház épületének. Két hónapot töltöttem Szabadkán, kutakodtam a levéltárban, elolvastam több katonalevelet – ezek szerepelnek egyébként a miskolci előadásban is. Ekkor már éreztem, érik, hogy megrendezzem a darabot.
Ehhez azonban még meg kellett találni a főszereplőket.

- 2017-ben szerződött hozzánk Bodoky Márk, 2019-ben pedig Czvikker Lilla. Ekkor rajzolódott ki bennem, hogy rájuk van szükségem, a Dusánt játszó Lajos Andrással kibővítve a párost.

Az előadást élőben kíséri végig a Babra zenekar: ez adja meg a vérbő délszláv pezsgést. Velük szintén akkortájt találkozott a rendező, amikor az addig nevelgetett ötlet kezdett formát ölteni.

- Megértettem, hogy hét évvel korábban miért nem volt szabad megrendezni ezt a darabot: akkor még egyszerűen nem állt össze.

Szőcs Artur szerint a próba alatt nem lehetett látni, hogy ekkora siker jön szembe velük, de igazából nem is foglalkoztatta különösebben ez a kérdés a rendezőt.

- Igyekszem mindent beleadni, elmesélni egy történetet, de soha nem kezdek el úgy dolgozni, hogy a díjeső legyen a cél. Igazából a Szemle Pluszon sem tudtam igazán megélni a pillanatot, az átadó ugyanis délután fél négykor volt, este hétkor nekem pedig már próbálnom kellett Miskolcon.

- Átvettem a díjat, mondtam három mondatot, készült egy fotó, aztán beugrottam az autóba, és hét óra három perckor már Edvin szövegét mondtam A csárdáskirálynőből a színpadon. Igazából azóta sem volt időm gondolkodni, mit jelent nekem ez a díj – mesél a sikerhez fűződő viszonyáról Szőcs Artur.

További hírek

Olvasnivaló