A részvételi koncepció – ami civilekkel és szakmai szervezetekkel közös, mintegy másféléves egyeztetés után született meg – mérföldkő volt abban a törekvésben, amelyet a miskolci városvezetés vállalt magára: a lehető leghatékonyabban bevonni az állampolgárokat a döntéselőkészítésbe.
„Az volt az elképzelésünk, hogy az önkormányzatiságot az új módszerek használatával valóban, érdemben önkormányzatisággá tegyük” – idézte fel az alapvető célt Varga Andrea alpolgármester, emellett azt is megemlítette, hogy az azóta eltelt időben olyan pozitív eredmények születtek, amelyek megerősítették a városvezetőket abban, hogy ez a helyes út.
Az említett koncepció megszületéséhez sok-sok beszélgetés és közös gondolkodás vezetett, amelyek egy nem túl látványos folyamat részei. Azonban már voltak olyan elemei is a bevonásnak, amelyeket inkább észrevehettek a miskolciak. Ilyen volt a részvételi pontok hálózatának létrejötte, a közösségi gyűlés, majd egy közösségi beszélgetés, most pedig a közgyűlés elfogadta a részvételi költségvetést.
„Ez egy olyan keretösszeg, amelynek a felhasználásáról a lakosság dönt egy folyamat eredményeként” – összegezte az alpolgármester, majd hozzátette: közben, a párbeszéd során megtanulhatjuk, hogy milyen sok szempontot kell figyelembe venni a döntéshozatalhoz.
Mindezek eszközök az állampolgárok hatékony bevonására, azonban 2022-ben további módszerekkel igyekszik Miskolc növelni a részvételi demokrácia hatékonyságát.
Sélley Andrea, a szakmai együttműködő partner Dialóg Egyesület részéről azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy azok nem csupán lehetőséget, hanem felelősséget is jelentenek a miskolciak számára. „Ha ezt fokozatosan gyakoroljuk és tanuljuk, akkor tudatosabb állampolgári közösségünk lesz a városban” – mint fogalmazott.
Ismertette, hogy ennek elérésében olyan módszerek segítenek majd, mint a Városi Esték, amelyek tulajdonképpen kötetlen beszélgetős alkalmak lesznek. Elsődleges céljuk viszont abban rejlik, hogy a résztvevők informálódjanak, és az új tudás birtokában felelősségteljesen tudjanak majd döntéseket meghozni.
Döntéseket, például egy közösségi tervezés során. Ennek a lényege az, hogy már a legelején bevonják a folyamatba a döntéshozók az érintetteket, akik így még időben kifejthetik véleményüket, képviselhetik érdekeiket, amik visszaköszönhetnek a végleges tervekben – folytatta Sélley Andrea.
Egy roppant izgalmas és nagyszabású módszernek ígérkezik a Miskolci Ötletmaraton – Fesztivál és verseny, 48 órában névre hallgató kezdeményezés, amely során arra kérik majd a szervezők a miskolciakat, hogy bizonyos értékek mentén találjanak ki olyan ötleteket, amelyek előreviszik Miskolcot. Ezek aztán rangos zsűri előtt versenyeznek majd a kétnapos rendezvény során, amelyet koncertek és egyéb kísérőprogramok színesítenek – tudtuk meg a szakembertől.
Kovács Kamilla, az önkormányzat civil részvételi referense vette át a szót: „az eltelt időben sikerült odáig eljutnunk, hogy az önkormányzat nem magányos ezekben a törekvéseiben, a civilek pedig nem zárt ajtókon kopogtatnak” – hangsúlyozta, hogy a civil szerveződésekkel együttműködésben valósulnak meg a közösen létrehozott elképzelések. Ebben nagy segítséget nyújt a részvételi pontok hálózata.
Zárásként kronologikus felsorolást kaptunk a referenstől az említettek tervezett megvalósításáról. Eszerint áprilistól buzdítanak majd felhívások a Miskolci Ötletmaratonon részvételre, a részvételi költségvetéshez pedig májustól gyűjti az ötleteket az önkormányzat. A tervek szerint áprilisban a görömbölyi pincesor megújulásáról gondolkodhatnak közösségi tervezés részeként az emberek, amit júniusban a Szinva mentén létrehozandó zöld folyosó követ. Április utolsó csütörtökén indul a Városi Esték-sorozat, amely első alkalommal a diósgyőri Királyné Fürdőjének lehetőségeit tárgyalja ki.