Nos, a rövid válasz az, hogy nem, vagyis pontosabban inkább az, hogy igazán pusztító rengésnek igen kicsi a valószínűsége hazánkban – mondta el érdeklődésünkre Mónus Péter, a Georisk Földrengés Mérnöki Iroda szeizmológusa, az MTA Szeizmológiai Obszervatóriumának (mai nevén: ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium) nyugalmazott tudományos munkatársa.

- A kutatói társadalom szerint Magyarország jelenlegi területén a legnagyobb földrengés, amire valaha is számítani lehet, az 6.5-ösnél nem nagyobb. Erre is nagyon kicsi az esély, és csak az ország bizonyos területein alakulhat ki. Ennek az az oka, hogy az igazán nagy földrengések mindig a nagyobb kőzetlemezek találkozásánál, a lemezhatárokon alakulnak ki, hazánk pedig nem ilyen területen fekszik – vélekedett a szakember.

Ellenben például két szomszédunknál, ahol az utóbbi években, sőt a közelmúltban is voltak erősebb földrengések. „Hozzánk legközelebb a mediterrán térségben van ilyen lemezhatár, ez okozott az utóbbi időben erősebb Földrengéseket Horvátországban, illetve van egy különös lemezszegély Romániában a Kárpátok délkeleti kanyarulatéban, Vrancea megye környékén. Ott keletkeznek gyakran mélyfészkű, nagy energiájú rengések: ilyen volt az 1977-es 7.5-ös magnitúdójú rengés, ami még Bukarestben is követelt áldozatokat, és a mostani romániai rengések is a Kárpátokban, de annak egy másik kanyarulatában keletkeztek” – részletezte Mónus Péter.

Hogyan alakul ki a földrengés?
Köztudott tény, hogy a föld szilárd burka nem egységes, hanem kisebb-nagyobb kőzetlemezekből áll. Ezek egymáshoz képest elmozdulnak évente néhány centit. Van, ahol a szomszédos lemezek egymáshoz közelednek, van ahol távolodnak, megint máshol oldalirányba mozdulnak el. „A lemezek tehát mozognak, ám a szegélyük nem igazán jól kent, szorosan össze vannak préselve. Tehát a lemezek ugyan mozognak, de a szegélyeik egy helyben maradnak egy ideig, addig ameddig bírják. Amikor már nem, akkor pattan ki a földrengés – mondta a szakember.
Mónus Péter példája szerint nagyjából olyan ez, mint amikor egy rugót összenyomunk, vagy egy botot hajlítunk meg. Egy darabig bírják, majd amikor már nem, a rugó elpattan, a bot pedig eltörik.

Földrengések persze kialakulhatnak a lemezhatároktól távolabb is – folytatta a szeizmológus – azonban jóval kevesebb, és kisebb, mint azokon a területeken. „Ha ránézünk egy földrengéstérképre, látható hogy például Horvátországban évente rengeteg mozgás van, hazánkban viszont jóval kevesebb, tőlünk északra pedig még kisebb ez a szám” – tette hozzá.

A Magyarország alatt lévő törésvonalak mentén azonban évente akár 80-100 rengést is észlelnek a szakemberek a lakosság viszont ennek csak töredékét érzi meg. Az pedig, hogy mikor mennyi földrengés van, csupán attól függ, mennyi feszültség halmozódik fel a tektonikai lemezekben. Mónus Péter elmondta: a világon sehol nem tudják előre jelezni a földrengéseket, egyszerűen nem tart itt ma még a technika. Azt viszont meg tudja mondani a szeizmológia, hogy 10-100 éves időtartamban hol valószínűsíthető rengés, és annak a maximális erőssége is megbecsülhető. Ezt teszi többek között a Georisk Kft is.

A Georisk Földrengés Mérnöki Iroda Kft. 1990-ben alakult, földrengések megfigyelésével foglalkozik, kiemelt partnerük a Paksi Atomerõmû, melynek részére 1990. óta folyamatosan végeznek szakértõi munkát. Földrengésjelző állomáshálózatot is üzemeltetnek az ország egész területén, de a középső országrészre fókuszálva. Havonta adnak le jelentéseket a regisztrált földrengésekről, illetve minden esztendőben elkészítik az úgynevezett földrengés évkönyveket. Utóbbiak a rengeteg hasznos információval egyetemben a GeoRisk által üzemeltetett foldrenges.hu oldalon érhetők el.

Tehát bár előrejelezni nem tudják a földrengéseket Mónus Péter szerint az is hatalmas eredmény valószínűsíteni tudják a helyszínt ilyen időintervallumban, ugyanis ez alapján például építtetők, dönthetnek olyan technológia mellett, melyek földrengésállók.

- Az Európai Unió országaiban egységes földrengés szabvány (Eurocode 8) van érvényben, mely részletesen meghatározza a földrengésbiztos tervezés módszereit. Ennek melléklete egy szeizmikus zónatérkép, ami leírja, hogy ötven év alatt kilencvenszázalékos valószínűséggel, mi az a legnagyobb megrázottság, amit egy várható földrengés okozhat, és amit ki kell bírnia egy épületnek – mondta el a szeizmológus.

Ezek tükrében a szakember szerint, bár egy 6.5-ös hazai földrengés már okozhatna károkat az épületekben, azért olyan pusztítást talán nem okozna, mint a február eleji 7.8-as rengés és az azt követő utórengések Törökországban. „Ha egy épület jól, a szabványoknak megfelelően van megépítve, abban károk ugyan keletkezhetnek, de nem dől össze kártyavárhoz hasonlóan, mint történt Törökországban. Pontosabban ott is csak egyes épületekkel, mert ha felidézzük a képeket, emlékezhetünk: az összeomlott épületek mellett gyakran sértetlen lakóházak is álltak. Belátható, hogy a földtani körülmények ugyanolyanok voltak, szóval csak az épületekkel lehetett a hiba” – vélekedett Mónus Péter, aki felhívta a figyelmet arra is: a rossz minőségű építőanyagok, a rosszul megépített épületek miatt volt olyan hatalmas az 1999-es törökországi földrengés általi pusztítás is Izmitben.

Nagyobb földrengések Magyarországon
456. szeptember 7.: A legkorábban feljegyzett földrengés a Kárpát-medence területéről. Savariában (ma Szombathely) történt, 6,1-es erősségű volt.
1763. június 28.: 6,3-as erősségű rengés Komáromban, a város egyharmada elpusztult és több mint hatvanan meghaltak. Ez volt a Magyarországon bekövetkezett legnagyobb erejű földrengés.
1810. január 14.: 5,4-es erősségű földrengés Móron és környékén.
1834. 6,3-as erősségű földrengés Érmelléken
1911. július 8.: 5,6-es földrengés Kecskeméten és környékén. Haláleset nem történt, de sok ház megrongálódott, némelyiket a lakóknak el kellett hagyniuk.
1925. január 31.: 5-ös erősségű földrengés Egerben és környékén. A károk jelentősek voltak, de halálos áldozat vagy súlyos sérülés nem volt.
1956. január 12.: 5,6-es erősségű földrengés Dunaharasztiban, ketten meghaltak, 38-an megsérültek, a házak legtöbbje nem csak a településen, de Taksonyban és Szigetszentmiklóson is megsérült.
1985. augusztus 15.: 4,9-es erősségű rengés Berhidán és környékén.
2011. január 29.: 4,7-es erősségű rengés Oroszlány környékén, egyes mérések szerint mindössze 6 kilométeres mélységben. A rengést az egész Dunántúlon és dél-Szlovákiában is lehetett érezni.
2013. április 23. 00:28-kor 4,7-es erősségű rengés történt Heves közelében (pontosabban Erdőtelek mellett), melyet a környéken, sőt Budapesten is éreztek.
2013. június 5.: 20:45-kor 4,2-es erősségű földrengés keletkezett Nógrád megyében, Érsekvadkert közelében. A rengés sekély mélységben (5 km) pattant ki. A földmozgást az epicentrum környékén a lakosság erősen érzékelte, a rengés következtében közel száz épület szenvedett kisebb sérülést.
2019. március 7.: 20:08-kor közepes méretű, 4,0-ás erejű földrengés keletkezett Somogy megyében, Nagyatád közelében, kb. 14 km mélységben. A rengést több kisebb előrengés előzte meg az azelőtti napokban. A földrengést nagy területen érezték. A rengés mérete és mélysége alapján kisebb károk is keletkezhettek az epicentrum környékén.