A himnusz írója hivatali ügyben járt Miskolcon 190 évvel ezelőtt. Azonban azt, hogy melyik épületben szállt meg, két évszázad távlata burkolja. Mi mégis elindultunk a hideg nyomon.

Kovács Sándor Iván kritikus, irodalomtörténész a Himnusz szerzőjének nyomába eredt 1997-ben. Tizenhat oldalas munkájában a költő miskolci látogatását eleveníti fel. Az írás a Kölcsey Ferenc lábnyoma elvész a miskolci porban címet viseli. Számos információ kiderül belőle, azonban mégis rejtve marad, hogy melyik épületben szállt meg Kölcsey. Kiss Lajos levéltáros barátommal szerettük volna lefújni a lábnyomokra ülepedett port, és némi kutatómunkával feleleveníteni Kölcsey látogatását a városunkban.

A Dobrossy István által szerkesztett Miskolc a millecentenárium évében 2. kötetben szereplő írásra egy internetes archívumban akadtam rá. Kovács Sándor Iván tanulmánya a romantikusan borús címadás ellenére kiváló alapját szolgálta a nyomozásnak: leírja, bár Kölcsey Ferenc szerzőként nem a novelláiról vált híressé, miskolci útját mégis prózai formában örökítette meg. Az A kárpáti kincstár című mű főszereplője, Erdőhegyi Pál szerelmes lesz a késmárki főbíró lányába, Áringer Nellibe, aki rokonszenvezik ugyan az ifjú nemessel, de hamarosan megjelenik egy vagyonos polgárfiú, egy bizonyos Ifj. Kraudy, és a szülők elhatározzák, a szegény nemes helyett inkább neki adják a lányuk kezét. Az irodalomtörténész szerint a novella alakjait valós (miskolci vonatkozású) szereplők ihlették, csak a történet helyszíne átkerült Késmárkra. Erre Kovács Sándor Iván számos bizonyítékot hoz fel írásában.

Hivatalos látogatás

Kölcsey egy 1830. január 25-én kelt levelében írja Miskolcról, hogy „ma délután költözünk Kraudy kereskedő házához.” Kovács Sándor Iván szerint az összecsengés a későbbi novellahős nevével mutatja, hogy Kölcsey jól körülnézett a miskolci kereskedők életében, és meg is ihlette a vagyonos polgárok világa. A költőt 1829-ben nevezték ki Szatmár vármegye aljegyzőjévé, ebben a minőségben vett részt az úton. Kölcsey egyébként – hasonló okokból – másodszor is járt Miskolcon, de azt az utat egy árvíz megkurtította. A látogatásairól egy baráti levelezésben számol be. Kovács Sándor Iván kutatása szerint Kölcsey Ferenc szállásadója csak Kraudy Sándor János lehetett.

Úgy gondolnánk, így már könnyű kideríteni, melyik épület adott átmeneti otthont a Himnusz szerzőjének, ezen a ponton mégis elakadtam. Biztos, hogy csak egy Kraudy lehetett a vendéglátó? Ha a novella főszereplője, Erdőhegyi Pál valóban az akkor harminckilenc éves Kölcsey alteregója – ahogy azt Kovács Sándor Iván véli –, akkor miért egy idősebb, 51 éves férfiról formálta meg szerelmi vetélytársát? Megkértem tehát barátomat, Kiss Lajost, a B.-A.-Z. Megyei Levéltár levéltárosát, hogy segítsen forrásokat keresni a témában. Így bukkant rá dr. Gyulai Éva kéziratára a Kraudy családról – ezt Dobrossy István volt levéltár-igazgató hagyatékában találta meg. A Miskolci Egyetem docense hosszabban ír a Kraudyakról: említi azt is, hogy Kraudy Sándor János 1811-ben telepedett le Miskolcon, mint kalmár-kereskedő. A kézirat egyébként 2013-ban – kis változtatásokkal – a Történeti Muzeológiai Szemle 12. kiadványában is megjelent A források azonban egy másik miskolci Kraudyt is jegyeznek: Sándor János egyik bátyja, Kraudy József Benjámin is a városban élt már ebben az időben.

A harmadik Kraudy

Az 1817-es Domby-féle miskolci Telekkönyv szerint Benjámin a Vereshíd utcán, Sándor János pedig kicsivel odébb, a Piac utcán lakott (ma Kazinczy utca 2. és Széchenyi utca 38. számú telkek.) Valószínű tehát, hogy a két ingatlan közül az egyik lehetett Kölcsey szállása is. De melyik? Kovács Sándor Iván azzal érvel a kisebb, Piac utcai telek mellett, hogy Kölcsey Ferenc látogatásakor az idősebb Kraudy testvér, József Benjámin már 7 éve halott volt. Gyulai Éva azonban említ egy 1808-as keresztelőt: Kraudy Józsefét, Benjámin József fiáét. Az ifjabb Kraudy később arról vált híressé, hogy megnyitotta a miskolci könyvkereskedést, majd takarékigazgató lett. Gyulai Éva tanulmánya szerint ő volt apja legidősebb gyermeke: Kölcsey érkezésekor 22 éves, aki szintén kereskedőnek indult, majd pénztárnok lett. Ugyan Sándor Jánosnak is volt két fia, ám azok 1830-ban 8 és 12 esztendősek voltak. A kérdés tehát ez: az 52 éves Kraudynál vagy a 22 éves unokaöccsénél szállt-e meg Kölcsey?

A válaszhoz Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002) munkája vezethet közelebb. A szerző a Kazinczy utca kialakításáról írva megemlít egy egyemeletes, 11 tengelyes sarokházat, aminek az első leírása 1817-ből származik: ez a 212 négyszögölnyi telek és építménye tulajdonosának Joseph Benjamin Kraudit (Kraudy József Benjámint) nevezi meg. Dobrossy István kutatásai során arra jut, hogy az épületnek kezdetektől lehetett „kereskedőház" funkciója, földszintjén boltokkal, elárusító helyekkel, emeletén pedig lakóhelyiségekkel, lakásokkal. Ha pedig Kölcsey levelezését vesszük alapul, amiben azt írja, „ma délután költözünk Kraudy kereskedő házához”, akkor nem kizárt, hogy ezeknek a lakásoknak az egyikében szállt meg a költő, és az említett Kraudy kereskedő nem a család idősebbik tagja, hanem a fiatalabb, József. Ez az elmélet talán az irodalmi vonatkozáshoz is közelebb áll, hiszen könnyebb egy 22 éves jómódú polgári családból származó fiatalt belelátni ifjabb Kraudy karakterébe, mint egy 52 éves, meglett férfit. Bár bizonyítékot nem találtunk, ami eldöntené a kérdést, egy dolog biztosnak tűnik: két miskolci épületet is lehetne azzal a felütéssel hirdetni a Jófogáson, hogy ott szállt meg egykor a Himnusz írója.