A diósgyőri csokoládégyár neve fogalom Miskolcon, 60 éves töretlen működése ipartörténeti jelentőségű, különösen annak a fényében, hogy az itt előállított termékek közül nem egy egyedülálló a világon. Éves szinten körülbelül 4 ezer tonna figura készül az üzemben, hogy aztán ennek a volumennek 88 százaléka több mint 25 ország boltjainak polcain landoljon. A Nestlé világán belül egyedülálló létesítményben mintegy 400 munkavállaló készít közel 300 féle üreges karácsonyi és húsvéti csokoládéfigurát.

Az üzem 60 éves fennállása alkalmából gyárlátogatásra kaptak meghívást a sajtó munkatásai kedden. Stábunk is bepillanthatott a kulisszák mögé: megtudtuk, hogyan készülnek a húsvéti, és a karácsonyi csokoládéfigurák, hogyan kerül cukorka az üreges mikulás belsejébe és azt is láttuk, hogyan kerülnek szállítható állapotba a termékek. A karácsonyi figurák már készülnek, egy-két hónapon belül pedig már a boltok polcaira kerülhetnek. 

- A Nestlé több mint 150 éve létezik, mi gyakorlatilag a gyerekeinktől vettük kölcsön ezt a gyárat. A cél az, hogy nekik is munkalehetőséget biztosítsunk, valamint a gyerekeket boldoggá tegyük termékeinkkel a következő 100 évben is – hangsúlyozta Iski László teremlésvezető a gyárlátogatás során. 

Csokigyár történelem

A szocialista nehézipar egyik hazai fellegváraként Miskolc egész múltjával a kohászathoz, a nagyolvasztókhoz és a martinkemencék világához kapcsolódott - talán ez is volt az egyik oka annak, hogy 60 éve Diósgyőrben egy kisebb csokoládégyár kezdte meg a működését.

A jelenlegi gyár területén 1950-ben nagy beruházás indult: a Lenin Kohászati Művek ételgyárát, konyháját akarták itt kialakítani, de hamar kiderült, hogy a fejlesztés túlméretezett, ezért az építkezést 1953-ban leállították. A félkész és kihasználatlan épülettel viszont kezdeni kellett valamit - akkoriban Borsodban elsősorban olyan gyárra volt szükség, ahol a nehéziparban dolgozó férfiak feleségei dolgozhattak. Így született az a döntés, hogy a be sem fejezett ingatlanokat – a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium segítségével – a Szerencsi Csokoládégyár vásárolja meg.

A szükséges átalakítások után az üzemben 1962-ben indult meg a termelés, ahol kezdetben figurákat, ostyát és nugát darabárut állítottak elő. Amikor később megalakult a Magyar Édesipari Vállalat, az üreges figurák gyártásának a diósgyőri üzem lett a központja, de pár évvel később Szerencsről Diósgyőrbe helyezték át az ostyagyártást is.

A svájci Nestlé még a rendszerváltás előtt, 1989-ben létesített kapcsolatot az üzemmel, aminek eredményeként itt kezdték gyártani az ikonikus Nestlé piros táblás csokoládét.

Két évvel később a Szerencsi Édesipari Vállalat, valamint a szerencsi és diósgyőri gyár megvásárlásával alakult meg a Nestlé Hungária Kft., a világ legnagyobb élelmiszergyártó cégének magyarországi leányvállalata.

A következő évtizedekben modernizálták a gyártást, átcsoportosították a termelést, a cseh- és lengyelországi gyárakból Diósgyőrbe helyezték át az üreges figurák gyártását. A fejlesztések gyakorlatilag azóta is folyamatosak: 2011 óta 2,5 milliárd forintnyi beruházás valósult meg a ma már csak húsvéti- és karácsonyi figurákat gyártó üzemben.

A diósgyőri gyár 2020-ban közel 70, 2021-ben további 82 tonnával csökkentette a csomagolóanyagok felhasználását, aminek a fele műanyag. Valamennyi itteni csomagolóanyag újrahasznosításra kész, így amennyiben az adott országban létezik megfelelő gyűjtési, válogatási és újrafeldolgozási infrastruktúra, a csomagolások újrahasznosíthatók. A SMARTIES márka esetében a műanyag csomagolásokat teljesen kiváltotta a papír, amely Magyarországon is szelektíven gyűjthető és széles körben újrahasznosítható.

Hasonló jelentőségűek a Nestlé csoportban az energiahatékonysági projektek: a vállalat 2017 óta mindhárom magyarországi gyárában megújuló energiaforrásokból származó áramot használ, a hulladékot pedig anyagában történő újrahasznosítással vagy hőenergiatermeléssel ártalmatlanítja.