A Tisza Párt kormányalakítása óta egyre gyakrabban merül fel a kérdés: megjelenhet-e a párt a miskolci közgyűlésben is? Bár a 2024-es önkormányzati választáson még nem indítottak jelölteket a városban, a jelenlegi közgyűlési erőviszonyok és a frakción kívüli képviselők jelenléte miatt nem légből kapott felvetés egy esetleges Tisza-frakció létrejötte. De mit mondanak a szabályok, és egyáltalán: van-e olyan politikai szereplő, aki részese lehetne egy ilyen kezdeményezésnek? Ennek jártunk utána!
Mit mond az SZMSZ?
Hogy milyen keretek között alakítható frakció a miskolci közgyűlésben, arról az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) szól. Nos, mindössze annyi kikötés van, hogy három képviselőre van szükség, akiknek be kell jelenteniük a frakcióalakítást, valamint a frakció vezetőjének személyét is. Az SZMSZ szintén rendelkezik a jogosultságokról: egy frakcióvezetőnek például hosszabb hozzászólási joga van, és koordinációs tanácsnok lesz.
A közgyűlésben jelenleg öt frakció működik:
- Fidesz: Alavári Zsuzsa, Bajusz Gábor, Barta Gábor, Berencsy Sándor Máté, Deák-Bárdos Mihály, Hojnyák Dávid, Kavecsánszki Erzsébet és Szécsényi Marianna
- KDNP: Hollósy András, Kozma István Jánosné és Molnár Péter
- Pont MI-Lokálpatrióták Egyesülete: Bodor Márk, Klinga Dániel és Matiscsák Éva
- MSZP: Bartha György Imre, Fodor Zoltán és Simon Gábor
- és 2025 márciusában alakult meg a DK–LMP–Nép Pártján frakció, amelynek tagjai: Mokrai Mihály, Mezei Attila és az elhunyt Lehoczki-Spider Lászlót váltó Iski Csaba.
Ha Tisza, akkor kik jöhetnének szóba?
Az a kérdés tehát, hogy van-e három olyan önkormányzati képviselő, aki megalakíthatna egy Tisza-frakciót. És itt kezdődik a politikai találgatás. Mivel a Tisza Párt a 2024-es önkormányzati választáson nem állított saját jelölteket Miskolcon, jelenleg nincs olyan képviselő, aki Tisza-jelöltként szerzett volna mandátumot. Ezért egy esetleges Tisza-frakció csak úgy jöhetne létre, ha legalább három jelenlegi képviselő nyíltan a Tisza mellé állna, és ennek jogi kereteit az SZMSZ alapján rendezni tudnák.
Jelenleg öten vannak, akik nem tartoznak egyetlen frakcióhoz sem. Pakusza Zoltánt és Tarnóczi Attilát azonban azonnal kivehetjük a kalapból, hiszen az ő jelölőszervezetük a Mi Hazánk Mozgalom, és nem feltételezzük, hogy a Tisza kedvéért kilépnének.
Maradtak tehát hárman: a Fidesz-frakcióból nemrégiben váratlanul „kiugró” Czinkné Sztán Anikó, a korábban a Momentum színeiben politizáló, az előző ciklusban alpolgármesteri pozíciót is betöltő, ma már független Szopkó Tibor, valamint Szarka Dénes, akit a Jobbik politikusaként ismertünk meg. Ma már ő is független. Ők hárman elméletileg könnyebben mozoghatnak politikailag, mint egy meglévő frakció tagjai, ugyanakkor jelenleg nincs hivatalos információ arról, hogy közülük bárki csatlakozna a Tiszához.
Mindenesetre megkerestük őket e-mail-ben. Arra voltunk kíváncsiak, hogy véleményük szerint szükség van-e egy új politikai pólusra Miskolcon? Elképzelhetőnek tartják-e, hogy a jelenlegi ciklusban új frakció alakuljon a közgyűlésben? Tartanak-e kapcsolatot a Tisza Párttal, illetve nyitottak lennének-e az együttműködésre?
A „l'art pour l'art” kizárva
Bármi elképzelhető
– kezdte sejtelmesen a válaszadást Szarka Dénes, hozzátéve azonban gyorsan, hogy egyetlen párttal sincs formális kapcsolata. Hangsúlyozottan csak akkor mutatna nyitottságot egy új képviselőcsoport felé, ha annak van „közös elvi, programon alapuló, Miskolcról és az önkormányzatiságról szóló megalapozottsága”.
Az biztos, hogy egy „l'art pour l'art” frakcióban nem fogok részt venni
– hangsúlyozta.
Az önkormányzati képviselő mind a városvezetést, mind az ellenzéket kritizálta. Utóbbiak közül kiemelte a DK-LMP-Nép pártján frakciót, ami véleménye szerint „most is csak azért létezik, hogy a tanácsnoki pozíció révén magasabb fizetést és egy kicsivel több szereplési lehetőséget biztosítson a vezetőjének, miközben a képviselőcsoport tagjai rendszeresen hárman háromféleképpen szavaznak, közös álláspontot talán még semmiről nem alakítottak ki (mondjuk külön-külön is ritkán)”.
A Fidesz kapcsán pedig megjegyezte: nem csodálkozna, ha további tagok lépnének ki.
– Komolytalanra fordítva a szót, a legutóbbi közgyűlés után a Mi Hazánk, a DK(-LMP-Nép pártján) és a Fidesz akár hivatalossá is tehetné a véd- és dacszövetségét egy közös frakció formájában – fogalmazott Szarka Dénes.
Az említett pártok egy kérdésben biztosan egy platformra kerültek az említett ülésen: ez pedig annak megítélése, hogy le kell-e mondania a jelenlegi városvezetésnek, és szükség van-e új választások kiírására. Szarka Dénes és Szopkó Tibor amellett érvelt, hogy igen, minden más felszólaló azonban minimum óvatosságra, a demokratikus keretek tartására figyelmeztette a függetleneket.
– Én azonban azt mondom, hogy Miskolcon elsősorban új választásra lenne szükség, hogy a dinamikusan változó, az önkormányzatok jövőjét akár hosszú távon is meghatározó helyzetben olyan vezetés képviselje városunkat, amely a jelen időben bír valódi, erős felhatalmazással. Miskolcnak ez versenyelőnye lehetne, ezért javasoltam és fogom is még javasolni a polgármesternek: kezdeményezze, hogy a közgyűlés oszlassa fel magát – fogalmazott Szarka Dénes.
Hozzátette ugyanakkor: pontosan tudja, hogy jogi értelemben 2029-ig szól a városvezetés felhatalmazása. A demokratikus játékszabályokat tehát nem vitatja.
– Ettől függetlenül az országgyűlési választás eredménye, a helyi közhangulat és az április 12-e óta napvilágot látott közvéleménykutatási eredmények egyaránt arra engednek következtetni, hogy Miskolcon jó, ha minden tizedik választásra jogosult támogatja még a fideszes városvezetőket, sőt a teljesítményük (hiánya) alapján ez a támogatottság még alacsonyabb lehet, mint a Fideszé országosan – vélekedett.
Élvezi, hogy független
Április 16-án jelentette be Czinkné Sztán Anikó, hogy kilépett a Fidesz miskolci frakciójából, és függetlenként folytatja a képviselői munkát. Döntését azzal indokolta, hogy egyre kevésbé tudott azonosulni a párt működésével és a 2026-os országgyűlési választási kampány hangvételével. A Borsod24-nek adott hosszabb interjújában azt mondta, már hónapokkal korábban jelezte távozási szándékát, de ez végül csak a választások után történt meg.
Azt is mondta, hogy zavarta a központilag irányított kampány, a kötelező kommunikációs üzenetek használata, valamint a belső légkör, amelyet többször megalázónak és nyomasztónak nevezett. Úgy fogalmazott, a kampány során olyan folyamatokat látott, amelyekkel már nem tudott azonosulni, és emiatt független képviselőként kívánta folytatni a munkáját.
Most érdeklődésünkre azt írta, hogy még nem gondolkozott el azon, „hogy új frakciót alakítsunk”.
– Élvezem, hogy független vagyok, és csak a képviselői munkámra koncentrálok. Egyelőre szeretném megőrizni a függetlenségemet, de sose lehet tudni, mit hoz a holnap – fogalmazott, hozzátéve: a Tisza Párttól Juhász Roland országgyűlési képviselővel vette fel a kapcsolatot, mivel ő a Borsod 1-es választókerület országgyűlési képviselője.
Miskolc és a körzet érdekében mindenképpen együtt kell működnünk
– hangoztatta.
Támogatta a rendszerváltást
Szopkó Tibor szerint helyi szinten is elkezdett repedezni az a politikai tömbösödés, ami az elmúlt évtizedeket jellemezte. Ennek első jeleként értelmezte, amikor az értékviták miatt a 2024-es önkormányzati választáson többen úgy gondolták, hogy „nem közösködnek” sem a DK-val, sem a Fidesz-szel. Számára már akkor is fontosabb volt a várospolitika a pártpolitikánál.
– Mi 2024-ben lényegében ezt üzentük, és a Tisza megjelenése is azt mutatja, hogy igen, van ilyen igény az emberekben. Az a munka, amit a nyilvánosság segítségével és egy egyre bővülő holdudvar szakmai támogatásával végeztünk az elmúlt közel 2 évben, azt mutatja, van igény a miskolciakban arra, hogy máshogy menjenek a város közügyei – tette hozzá.
Úgy fogalmazott, hogy a demokratikus együttműködésben hisznek, és ma már egyesületi formában fogják össze az említett holdudvart. Ugyanakkor állampolgárként „kötelességének érezte”, hogy támogassa a rendszerváltást, amit a Tisza támogatásán keresztül tudott megtenni.
– Önkormányzati képviselőként különösen felelősnek éreztem magam, mert a Tisza tervei között szerepelt a helyhatóságok átalakítása, így a helyi ügyek becsatornázásával, a rossz Fidesz-döntések kritikájával és szakmai információkkal is igyekeztem segíteni – árulta el.
Szopkó Tibor szerint nem az a legfontosabb, hogy alakul-e új frakció, mindenesetre értékalapon nem csupán Szarka Dénessel, de más közéleti szereplővel is el tud képzelni együttműködést.
– Számomra a legfontosabb Miskolc, a miskolciak ügyei. El se hinnék, helyi témákban milyen ritkán merül fel ideológiai kérdés. Egy város vezetése sokkal pragmatikusabb, hiszen egy kátyú jobbról és balról nézve is ugyanaz a kátyú – fogalmazott.
Végül azt a vélekedését is megosztotta, hogy valóban, jogilag legitim a városvezetés, „de politikailag összeroppantak” a rossz döntések miatt.
– A jelenlegi városvezetés érdeke is az lenne, hogy lemondjanak. És ez nem politika, ez pragmatizmus – fogalmazott Szopkó Tibor.
Egyelőre több a kérdőjel
A jelenlegi szabályozás alapján tehát nincs jogi akadálya annak, hogy új frakció alakuljon a miskolci közgyűlésben. A szükséges három képviselő akár össze is állhatna, hiszen jelenleg pontosan három olyan független politikus ül a testületben, akik elméletileg szóba jöhetnének egy új képviselőcsoport létrehozásánál.
A nyilatkozatokból ugyanakkor az látszik, hogy egyikük sem készül frakcióalakításra a közeljövőben. Szarka Dénes csak világos politikai és szakmai tartalom mentén tudna elképzelni egy ilyen együttműködést, Czinkné Sztán Anikó egyelőre élvezi függetlenségét, Szopkó Tibor pedig a frakciókérdés helyett a várospolitikai együttműködéseket tartja fontosabbnak. Bár mindhárman kritikusak a jelenlegi politikai viszonyokkal szemben, ez önmagában még nem jelent közös politikai projektet.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Tisza ne jelenhetne meg a jövőben a miskolci közgyűlésben. Az országos politikai folyamatok, valamint a helyi politikai erőtér átrendeződése új helyzetet teremthet a következő években. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a Tisza-frakció lehetősége inkább politikai spekuláció, mintsem közeli realitás: a matematikai feltételek adottak, a politikai akarat viszont egyelőre nem látszik mögötte.
