A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium igazgatóhelyettese úgy látja, nyolc év elegendő időt ad a személyiség kifejlődésére. Különösen az egyházi intézmények esetében lényeges szempont ez, ahol a tudásátadás mellett a személyiségformálásnak, a közösségépítésnek és a hithű nevelésnek is döntő jelentőséget tulajdonítanak. Az iskola növendékeinek körében szép számmal akad kollégista, a bentlakásos életmódra azonban tízévesen érhető módon csak kevesen állnak készen. Tehát egy kevésbé intenzív, sokkal inkább elnyújtott, az életkori sajátosságokra tekintettel szakaszolt, kezdetben a felzárkóztatásra, a tehetséggondozásra és a kísérletezésre kihegyezett módszertan dominál náluk.

Rivasz-Tóth Kinga meglátása, hogy a kiskamasz nehézségeire mindennek mentén nyomástól mentesen képesek megoldásokat találni. – Bőven akad idő az érettségiig, hogy a diák érvényesítse tudását, és kiderüljön, mi az, ami közel áll hozzá, s miben tudja kibontakoztatni igazán talentumát – ecsetelte, hozzátéve: a gyakran informális keretek közt kiépített kapcsolatrendszer inspirálóan hat ottani tanulmányaik alatt – hovatovább, a tinédzserek olyan háttérközeget alakítanak ki ezekben az években, mely az egyre inkább individualizálódó egyetemi térben is fogódzóul szolgálhat számukra. Legyen szó akár kortársaikról, akár tanáraikról: olyan életre szóló barátságok születnek, amit a „jezsus” öregdiákok később szakmai és emberi segítségnyújtásban kamatoztatnak.

Legalább annyira kezdeményezői a gyerekek a nyolc évfolyamos képzésnek, mint a szülők. Persze sok esetben a szülőktől szerzett információk keltik fel a gyerek érdeklődését a Herman Ottó Gimnázium igazgatója szerint, aki úgy véli, a diákok ötödik osztályban olyan közösségbe kerülhetnek, ahol érték a tanulás: hasonlóan motivált és jó képességű társaikkal tanulhatnak, fejlődhetnek együtt. – Célszerű lehetőséget biztosítani a gyereknek, hogy kipróbálja, megmérje magát a felvételi vizsgán, majd az eredmények alapján hozni meg a végleges döntést. Általánosan kijelenthető, hogy a gyerekek nagyon jól érzik magukat a gimnáziumi környezetben. Egy kicsit hamarabb élhetik meg a nagyobb szabadságot, önálló döntési lehetőséget, mint kortársaik – hangzott el Madarász Pétertől. Értékelése mentén számottevő a túljelentkezés a nyolc évfolyamos képzéseken – jellemzően a középosztálybeli szülők részéről, akik szeretnék értékrendjüket továbbadni gyermeküknek, és az értelmiségivé váláshoz vezető úton minél hamarabb elindítani őket.

– Persze a korai szabadság veszélyeket is hordoz, amire fontos az iskoláknak és a szülőknek is felkészülniük. A kudarcok gyakran szorongást eredményeznek, ami megnöveli a lelki egyensúly elvesztésének kockázatát – hívta fel a figyelmet az intézményvezető, majd hozzátette: az lenne az ideális, ha a családok a gyermekük személyiségének, képességeinek ismeretében döntenének a nyolc évfolyamos gimnázium mellett.

Az Avalon Nemzetközi Iskola diákjai az úgynevezett cambridge-i módszer szerint tanulhatnak. Náluk az évfolyamok mérföldkövei eltérnek a magyar oktatási rendszerétől, ám így is azt vallják, hogy sokkal több előnnyel jár, ha a gyerekek oktatása és fejlődése egy közösségben és egy intézményben zajlik. Esetükben ez olyannyira folytonosnak tekinthető, hogy az óvodáskortól egészen az egyetemre való bejutásig biztosítják ehhez a hátteret. Legfontosabb előnyüknek azt tekintik, hogy a gyerekek egészen fiatalon megtanulnak önállóan gondolkodni, csoportban dolgozni és problémákat megoldani.

Céljuk, hogy a diákok elsajátítsák az angol nyelvet, és magabiztosan, anyanyelvi szinten tudjanak vele kommunikálni. Iskolai képzésük során nagy hangsúlyt fektetnek a kreativitás, a problémamegoldás és a gyors döntéshozatal fejlesztésére, emellett az innovatív gondolkodást és a nyitott szemléletmódot helyezik előtérbe. Tanulóik a „nemzetközi létnek” köszönhetően később természetesen mozognak és dolgoznak külföldi környezetben – tudtuk meg Oláh Tünde intézményvezetőtől, aki hangsúlyozta: iskolájukhoz ily módon jövőre a most negyedikes gyerekek is csatlakozhatnak.