Október 5-én, a pedagógusok világnapján ez nem az első tiltakozási forma, amit a tanárok és a diákok választanak. Reggel performansszal készültek a Miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai, a sztrájk előtt demonstrálva: ha ma elmondod a véleményedet a magyar közoktatásban, kirúghatnak.

- Azt szerettük volna szimbolikusan kifejezni, hogy lényegében elvették a szólásszabadságunkat, a véleménynyilvánítási jogunkat - mondta lapunknak Pilz Olivér, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára. - Azt látjuk ugyanis, hogy aki ma a közoktatásban elmondja a véleményét, az lényegében kikerül az oktatásból, kirúgják. A csendben maradással pedig azt akartuk kifejezni, hogy úgy tűnik: a kormányzatnak az a kényelmesebb, ha meg sem szólalunk. Azt hibáztatják, aki kritikát fogalmaz meg, és nem azt, aki az adófizetők pénzéből nem gondoskodik a diákok minőségi oktatásáról.

Budapest fővárosában élőláncot szerveztek, az akcióval számos intézmény szolidaritást vállalt. Több iskolában sztrájkoltak a pedagógusok, vagy a polgári elégedetlenséget választották. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete napközben azt közölte, hogy az előre bejelentet adatok szerint körülbelül 13-14 ezer dolgozó sztrájkolt, több mint 200 iskolában.

A délutánra meghirdetett esemény címének megfelelően szerdán délután öt óra után lezárták a Margit hidat az oktatás helyzete miatt tüntetők. A Magyar Hang tudósítója szerint több ezren gyűltek össze, a demonstrálók elfoglalták mind a négy forgalmi sávot és a villamossíneket is, a hidat teljes szélességében és lényegében hosszában is megtöltötték. Sőt, többen még a Jászai Mari téren is várakoztak.

A céljuk megmutatni a kormánynak, hogy „a tanárok jelenlegi helyzete tarthatatlan, és hogy joguk van sztrájkolni, hiszen a sztrájk alapjog”. Október 5-e a pedagógusok világnapja, ennek szerintük a pedagógusok ünnepléséről és megbecsüléséről kéne szólnia, „de ezt a jelenlegi politikai intézkedések lehetetlenné teszik”.

– Tüntetni fogunk tanárainkért, hogy valóban meg legyenek becsülve, hiszen ha nincs tanár, nincs oktatás és akkor jövő sincsen – közölték az esemény meghívójában.

A Magyar Hang helyszíni tudósítása szerint míg az esemény elején főként fiatalokat lehetett látni, később már egészen vegyessé vált a tömeg. Több beszélgetésben is lehetett hallani, hogy a tüntetők hiányolják Pintér Sándort, aki belügyminiszterként az oktatásért is felel.

A hídfoglaláson többször is felcsendült, hogy „Nincs tanár, nincs jövő!”, hogy „Fizessétek ki a tanárainkat!”, illetve a „Szabad ország, szabad oktatás!” és a „Nem hagyjuk!”.

A lap munkatársa vidékről érkezett tanárokkal is beszélgetett - Pilz Olivér is jelezte reggel lapunknak, hogy tucatnyian készülnek a fővárosi tüntetésre -, akik vonattal jöttek Budapestre. Azt mondták, hogy az öt kölcseys tanár kirúgása volt az utolsó csepp a pohárban.

Törley Katalin, a Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanára felszólalt a tüntetésen, arról beszélt, hogy évek óta küzdenek az arrogáns hatalommal. Mint mondta, a tanárhiány miatt az oktatási rendszer összeomlott, és maga alá temet mindenkit. Két követelésük van: a sztrájkjog visszaállítása és a bérrendezés. Választ azonban nem kaptak a hatalomtól, csak fenyegetést.

A diákok képviseletében egy fiatal azt mondta, hogy „hatalmas erő a miénk, és mi vagyunk a többség”, amely normális, szabad és emberközpontú oktatást szeretne. Habár – mint mondta – sokan szeretnék őket megfélemlíteni, de nem szabad feladni. – Nem tehetjük, mi vagyunk a remény – mondta.

A „Diákok a Tanárokért” csoport többek között Pintér Sándor belügyminiszternek és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak is üzent. Azt kérték, helyezzék vissza a kirúgott tanárokat állásukba. Egyikük azt is felhozta példaként, hogy még a takarítók is jobban keresnek a tanároknál. Azt mondta: „ezért mi diákok kiállunk a jövőnkért, kiállunk magunkért és kiállunk a tanárainkért.” Megkérték tanáraikat, hogy soha ne adják fel. A tömeg közben azt skandálja, hogy: „Adjátok vissza a tanárainkat.”