A kertek, parkok rendezése során összegereblyézett, ideiglenes levél- és rőzsehalmok ugyanis ideális búvóhelyet jelentenek a telelésre készülő sünök számára (téli álmuk akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet tartósan 8 Celsius-fok alá csökken). Fontos, hogy ezeknek a növényi halmoknak az elszállítása az esetleg alájuk költöző sünökre gondolva történjen meg.

Első lépésben lehetőleg ne vasvillával kezdjünk neki a munkának, hanem szerszámnyéllel, hosszabb erős bottal, az alapi részen még óvatosabban, akár kézzel forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta valamilyen állat. Az is segít, ha a halmot átlátható rétegenként, fentről lefelé haladva bonjuk el. A zaj hatására összegömbölyödő sün tüskéire szúródó levéltörmelék szinte láthatatlanná teszi az állatot, ezért a halom alapi részéhez jutva nagyon figyeljünk a gömbölyded formákra (az összegömbölyödve megemelt állat gyakran szó szerint kigurul a gallyak és levelek közül).

Soha se gyújtsuk fel helyben az ilyen rakásokat (Az önkormányzatok egyébként is tiltják az avarégetést, így ennek törvényi tilalma általános az egész országban), mert a lángok elől a sünök nem fognak, tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, ezért megégnek.

Ha a lombhalom megbontásakor telelő sünt találunk, akkor lehetőség szerint tegyünk vissza rá kellő vastagságú rétegben leveleket és ágakat, vagy a közelben, bokrok takarásában készítsünk egy ilyen növényi halmot, és ez alá tegyük vissza a sünt.

(Borítókép: Orbán Zoltán, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület)