Rég nem adott magáról életjelet a hetvenméteres, száztizenhét lakásos toronyház, melynek lezüllött állapota városszerte tudvalevő. Mint ismert: a 2010-es évek végén az önkormányzat elkezdte felvásárolni a még magántulajdonban lévő ottani lakásingatlanokat, a bérleti szerződéssel rendelkezőknek pedig cserelakást vagy a bérleti jog megváltását ajánlotta. A folyamat 2020-ra zárult le, ám gazdára csak nem talált a betonmonstrum.

Ezért is váltott ki komoly visszhangot – ahogy arról minap mi is beszámoltunk –, hogy sikeresen zárult a Miskolc Holding Zrt. által meghirdetett legutóbbi licit. Három hete a Miskolc Televízió Kilátó című műsorában Prokaj Tamás, a vállalat ingatlangazdálkodási igazgatója a befektetők kilétét fel nem fedve elmondta: a húszemeletest négyéves fejlesztési kötelezettséggel és egy rendkívül magas meghiúsulási kötbér kikötése mellett értékesítették – ezek fontos garanciái annak, hogy a vételt követően az ingatlanon ne „üljenek” a befektetők.

Jól állna nekünk

A ’60-as években konstruált, mára teljesen kiürített épület erősen felújítandó állapotban leledzik, jóllehet statikailag teljesen ép – ezt támasztja alá valamennyi szakvélemény a város főépítészének elmondása alapján. Aki érdeklődésünkre kifejtette: alapvetően a húszemeletes gépészeti rendszerének átépítése tenné ki a teendők és a ráfordítandó tételek tekintélyes részét.

De megérné – elvégre csekély számú hazai településen botlunk olyan előnyös elhelyezkedésű toronyházba Szunyogh László szerint, mint Miskolcon. Miután – szól az érvelése – a 26-os főút menti épület az autópálya felől kiválóan megközelíthető, sőt, messziről kiszúrható, úgy voltaképp adná is magát, hogy exkluzívabbá tegyük: akár még csupa üvegborítással is.

A szakember úgy véli, habár Miskolc nemzetközi viszonylatban nem számít igazán nagyvárosnak, egy manhattani vagy sanghaji miliőt nyomokban megidéző, közép-európai felhőkarcoló nem pusztán a városrész, de a város egészének látképéhez és presztízséhez is hozzátenne. Állítja mindezt úgy, hogy ő is belátja: az „A-kategóriás” irodaházak iránti kereslet a világjárvány nyomán drámaian megcsappant.

Szunyogh László a pontos befektetői szándékot egyelőre nem ismerve így azt valószínűsíti, hogy a modernizált húszemeletes döntően lakás- és/vagy szállásfunkciót kaphat majd. A néhány esztendővel korábban meglebegtetett – aztán szárba mégse szökkent – munkásszállóvá alakítást a költségmegtérülés oldaláról zárja ki a főépítész. Miután – vezette le – a toronyház befogadó kapacitását jóval olcsóbban ki lehetne váltani akár négy darab négyemeletes fölhúzásával is.

Segít túllátni magunkon

Maroknyi önkormányzatra akadnánk ma Magyarországon, mely képes lenne egy 4-5 milliárd forintos nagyságrendű beruházást önerőből végigvinni egy ekkora objektumon. A városvezetés ezért döntött hát amellett, hogy Miskolc messze legmagasabb lakóházának fölélesztésébe a magántőkére épít. A szigorú szerződéses vállalásokon túl a komoly beruházói szándék is azt a bizodalmat látszik táplálni, hogy a Szentpéteri kapu 70. szám sorsa a hányattatott periódus után végre rendeződik.

A nagy volumenű, ám leromlott önkormányzati ingatlanvagyon fejlesztésére életre hívott Hodobay Program szemléletmódját – értékelte Szunyogh László – nem lehet kellően kihangsúlyozni egy-egy ehhez hasonló értékesítés során. A főépítész a Szopkó Tibor alpolgármester által formába öntött koncepció legfőbb érdemének azt találja, hogy képes közös nevezőre hozni az építészeti és befektetői szempontokat. 

Szunyogh László lényegi fejleményként könyveli el, hogy szakmai konferenciáikon a város rehabilitációjára vonatkozó elvárásaikat világossá tudják tenni az építményekhez amúgy alapvetően a profitszerzés szándékával közelítő, tőkeerős vállalkozók számára. Így eshet meg az például – mutatott rá végezetül a főépítész –, hogy látványterveikkel és a szabályozási keretek átalakításával sikerült meggyőzniük a most fölbukkant üzleti szereplőket: Miskolcra a huszadikról is érdemes vetni pár pillantást.

Az ötszázmillió forintos adásvétel szerződéskötése a két ingatlanfejlesztővel már folyamatban van, így a munkálatokra sem kell sokáig várnunk.