Mint ismert, Nagy Lajos egykori kastélyának átépítése során, már jócskán a munkálatok megkezdése után derült fény arra, hogy a tornyok statikai állapota nem teszi lehetővé a ráépítést, így mindenképp szükség lenne a megerősítésükre, ez azonban súlyos milliárdokkal növelte meg a beruházás költségeit. Ezeket a pluszforrásokat pedig az elmúlt évek elvonásai, a Covid elleni védekezés és a lezárások, illetve a rezsidíjak, az infláció és a brutális áremelkedések miatt megtépázott városi költségvetésből kormányzati szerepvállalás nélkül lehetetlen előteremteni. Ilyen segítség azonban mind a mai napig nem érkezett. Az egyeztetések folyamatosak a kormányzat és a miskolci önkormányzat szakemberei között, azt viszont, hogy mikor és milyen eredménnyel zárulhatnak le, egyelőre nem lehet tudni.
A városháza tájékoztatása szerint legutóbb március 29-én az Építési és Közlekedési Minisztériumtól érkezett hivatalos megkeresés Miskolc polgármesteri hivatalának pályázati főosztályához arra vonatkozóan, hogy bízzanak meg egy konkrét igazságügyi szakértőt a helyzet tisztázásával, akit telefonon és írásban is megkerestek, majd megállapodtak abban, hogy személyes bejárását tartanak a várban, hogy pontosan meg tudják határozni az elvégzendő feladatokat.
A helyszíni szemle első időpontját a szakértő kérésére április 18-ra tűzték ki, majd ugyancsak a szakértő kérésére áttették egy nappal későbbre, amikor végül személyesen is bejárták a Diósgyőri vár építési területeit megállapodva abban, hogy a város képviselői kapnak egy emlékeztetőt, benne a helyszíni szemlén szakmai szempontok alapján közösen meghatározott, pontos feladatleírással, amelynek köszönhetően el tudják majd indítani az ajánlatkérési eljárást és meg tudják kötni a szükséges szerződést. A vár átépítése egy olyan speciális, a megszokott, mindennapos építőipari beruházásoktól eltérő projekt, hogy elkerülhetetlen volt a feladatok teljes körű, mindkét fél részvételével történő pontos meghatározása.
A folyamat azonban itt elakadt, és nem az önkormányzat hibájából – mondják a városháza képviselői hozzátéve, hogy a bejárás után többször is keresték a szakértőt az ügyben, de hiába. Ezért aztán készítettek egy ajánlattételi felhívást, amelyet megküldtek neki még május 2-án, majd 10 nappal később ismét küldtek egy immár pontosított változatot, de válasz nem érkezett. Ezért harmadszorra, május 15-én már magát a szerződéstervezetet küldték meg az igazságügyi szakértőnek visszajelzést remélve - hiába.
Május 23-án azonban megtört a jég, megérkezett a válasz a szakértőtől, és egy telefonhívás is, amelyben elnézést kért a késlekedésért – ezzel egy időben pedig megkezdődött a szakértői vélemény összeállítása, és végre elindulhatott a szerződéskötés folyamata is.
