Újabb medvetámadás történt hétfőn Székelyföldön
Kiss Ágoston zágoni polgármester a Székelyhon.ro portálnak elmondta: az áldozat a falutól néhány kilométerre a bekerített gazdaságában tevékenykedett, amikor rátámadt egy kétbocsos anyamedve. Az 54 éves férfi súlyosan megsebesült, de el tudott menekülni és kerékpárral jutott haza. A férfit kórházba szállították, az állapota stabil, de a tarkóján elszenvedett sérülések miatt műtéti beavatkozásra volt szüksége.
A Covasnamedia.ro portál szintén a polgármestertől tudta meg, hogy a támadás pillanatában a férfi egy baltával dolgozott és a szerszám hasznára volt a védekezésben is. Ezzel akadályozta meg, hogy a medve megharapja.
Az elmúlt négy napban immár a harmadik medvetámadás történt Székelyföldön. Vasárnap a Hargita-hegység lábánál fekvő Kápolnásfaluban, pénteken pedig a Hargita és Maros megye határán fekvő Hidegkúton esett egy-egy férfi medvetámadás áldozatául. Mindkét Hargita megyei áldozatot a csíkszeredai megyei kórházban műtötték meg.
Tánczos Barna romániai környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter pénteken bejelentette: a tárca olyan törvénymódosítást készít elő, amely azonnali beavatkozást tesz lehetővé a medvetámadások esetében. A miniszter egy interjúban elmondta: amikor emberéletek forognak veszélyben, azonnal be kell avatkozni, ahogy a tűzoltók is teszik. A jelenlegi szabályozás szerint hatvan napon belül lehet kilőni vagy eltávolítani a problémás egyedeket és a művelet rendkívül sok bürokráciával jár. A miniszter azt is közölte, hogy az elmúlt öt évben megtízszereződött a medveveszélyt jelző sürgősségi hívások száma Romániában és míg korábban kilenc, idén már 13 megyében kértek segítséget a medvék miatt.
A környezetvédelmi tárca megrendelésére 2019 tavaszán készített becslés szerint Romániában 6450 és 7200 között lehet a vadon élő medvék száma. A medvepopuláció megőrzésére vonatkozó 2018-as akcióterv szerint a nagyragadozók 69 ezer négyzetkilométeres romániai élőhelyén ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból az optimális egyedszám 4000 lenne.
A medveállomány szabályozását hevesen ellenzik a környezetvédelmi szervezetek, amelyek szerint a vadásztársaságok üzleti érdekei állnak a szabályozási kérdések hátterében.
