- 2013-ban alapítottuk a Mályi természetvédő egyesületet, aminek feladata első sorban a környezetünkben élő madarak segítése volt, például odúprogrammal, téli madáretetéssel. 2013 júniusa óta az egyesületen belül működik a mentőállomás is. Erre gyakorlatilag a közösségi média miatt lett szükség, ugyanis kikerült Facebookra egy poszt, hogy beérkezett hozzánk egy sérült cinege. Ezt követően megállás nélkül csöngött a telefon, hogy itt-is találtak egy beteg madarat, ott is. Rövidesen a régió két nemzeti parkja is jelentkezett nálunk, érdeklődtek, hogy kik vagyunk, mivel foglalkozunk. Azóta Az Aggteleki és a Bükki Nemzeti Park mentőhelye is vagyunk – mesélt a hivatásáról Lehoczky Krisztián a kamerák előtt.
A mentőállomás telefonos bejelentések alapján végzi a munkáját. Korábban Messengeren keresztül is fel lehetett velük venni a kapcsolatot, de ezt a lehetőséget meg kellett, hogy szüntessék.
- Naponta körülbelül négyszáz üzenetünk érkezett, egy külön ember kellett volna, hogy mindegyiket egyesével elolvassa, és reagáljon rájuk. Ezért telefonon lehet minket elérni. Általában két típusú bejelentés van. Az egyik esetben a hívó fél vagy nem tudja behozni a talált madarat hozzánk, vagy én nem hagyom, hogy szállítsák. Senkitől nem várom el, hogy például megfogjon a kertje végében egy hím fehér gólyát, és kocsiba üljön vele. A másik eset, hogy behozzák a madarakat. Gyakran hívnak olyasmivel, hogy találtak egy leszakadt fészket tele kisfecskével, és hozhatják-e. Nyári időszakban általában 500-600 madár van nálunk egyszerre, ezeket pedig etetni kell, amivel hajnal fél háromtól este fél kilencig foglalkozunk. Ilyenkor nagyon nagy segítség, ha be tudják hozni hozzánk a sérült példányokat.
Az évek során kialakult egy híváskezelési rutin is a madármentőknél.
- Ha jön egy hívás, hogy találtak például egy vérző gólyát az árokban, akkor meg szoktuk kérni a telefonálót, hogy vigye be a madarat a portájára, nehogy valami másik állat megtámadja. Elmondjuk ehhez, milyen eszközök kellenek, és pontosan hogyan csinálja. Ha a bejelentő ezt valamilyen okból nem vállalja, autóba ülünk, és igyekszünk mihamarabb a helyszínre érni. Ha szükséges, ott ellátjuk az állatot. A gólyánál maradva, ha például eltört a szárnya, kitisztítjuk a sebét, kap egy nyomókötést, majd beszállítjuk az állomásra. Ott felvesszük az állatorvossal a kapcsolatot, és ha minden jól megy, még aznap műtőasztalra kerülhet a sérült jószág.
Madarak és kisemlősök mentsvára
Lehoczky Krisztián arról is beszélt, hogy a Mályi Madármentő Állomás nem rendelkezik nagy mentőhellyel, így behatárolt azoknak az állatoknak a köre, amelyekkel tudnak foglalkozni.
- Szarvast, vaddisznót, felnőtt őzet például nem tudunk fogadni, mert ezek nem olyan állatok, amik az általunk biztosított körülmények között kibírnák, és a szállításukat sem tudjuk megoldani. Kisemlősök viszont gyakran érkeznek hozzánk, jelenleg is van nálunk nyolc kismókus és hat nyuszi.
A cél az, hogy a gyógyult állatok a lehető leghamarabb visszakerüljenek a természetbe.
- Nem megszelídíteni, kézhez szoktatni szeretnénk őket, nem állatsimogató vagyunk. Azt szeretnénk, hogy a nálunk töltött idő ellenére is maradjanak meg vadnak, hogy alkalmazkodni tudjon a környezetéhez. A felnőtt állatok esetében ezzel nem szokott probléma lenni, ők gyakran az életük árán is képesek küzdeni, csak hogy hagyjuk őket békén. A fiatal állatoknál azonban más a helyzet. Most is vannak olyan kismókusaink, akik még vakon érkeztek hozzánk. Amíg nem nyílt ki a szemük, az én hangomat hallották, az én szagomat érezték, utána is engem láttak meg először, így óhatatlanul kialakul egy kötődés. Ezzel nem szabad nekünk visszaélni, és túlzottan magunkhoz szoktatni őket. Éppen ezért egy idő után kikerülnek egy röpdébe az állatok. Magukra hagyjuk őket, hogy megtanuljanak egyedül boldogulni. Ez az eljárás egyébként jól működik, tavaly is volt olyan mókusunk, ami egészen pici korában került hozzánk, és cumiztatni kellett. Két hónappal később, amikor meg akartam fogni, átharapta a mutatóujjamat. Ez is mutatja, hogy elértem a célomat, és nyugodt szívvel engedhetem vissza a természetbe – fogalmazott a madármentő.
