Volt (köz)munka a Fidesz vidéki tarolásában…
– Nagyon sok szavazó elég sok mindenben bizonytalan volt a Fidesszel kapcsolatban, ám ha ezt mérlegre tette azzal szemben, amit az ellenzék kínált, vagy éppenséggel még csak nem is kínált, inkább választotta a biztosat – vélekedett Kovách Imre. – Ezt a kulturális mezőt nem ismeri a városi értelmiség. Teljesen magukra hagyták a vidékieket önképük legyártásában, márpedig nagyon fontos újraértelmezése zajlik a helyi hagyományoknak. Mindeközben a Fidesz kormányzása alatt összevarrhatták azokat az identitásszálakat, amik korábban elszakadtak – tette hozzá a vidék- és településszociológus.
A közmunka konszolidációs hatásaival is számolnunk kell a társadalomtudósok szerint, amennyiben a 2010-es választások előtti társadalmi viszonyokra gondolunk vissza. A cigányokat ért gyilkosságok idején a rendetlenség és a központi hatalom gyengesége volt az uralkodó alapérzet. Számos civil kezdeményezés igyekezett a „szociális kártyát kijátszani”, egyfajta rendet és hierarchiát újrateremteni – hangzott el. A megszólaltatott szakértők úgy ítélik, hogy a kormánypárt ezt felismerve reagált a maga szempontjából kiválóan: "A közmunka biztonságérzetet nyújtott, a 2010-es évek több százezres tömegéhez képest ma már alig százezren vannak közmunkában, mivel a többieket felszívta az elsődleges munkaerőpiac."
Kovai Cecília kulturális antropológus szerint az elmúlt évtized gazdasági konjunktúrájának köszönhetően a férfiak számos faluban tudtak az építő- és az autóiparban elhelyezkedni. Azonban a családjuktól való huzamosabb távollétükből, munkába járásuk megnehezített körülményeiből és a több műszakos munkavégzésből adódóan a nőknek mindemellett már nincs lehetőségük kilépni az elsődleges munkaerőpiacra: a háztartást kell vinniük, gyermekeikről kell gondoskodniuk. S miután a kistelepüléseken is egyre inkább munkaerőhiány tapasztalható, úgy viszonylag jó alkupozícióval tudnak elhelyezkedni közmunkásként, ahol az illetékes brigádvezetővel bármikor meg tudják beszélni, ha lebetegedett csemetéjükkel éppen otthon kell maradniuk.
A Fidesz április 3-án majdnem az összes kistelepülésen győzni tudott, az Egységben Magyarországért stratégiája csak Budapesten működött. A fővárosban négy választókerületben fordítani tudtak, a három 2018-ban megnyert vidéki körzetből viszont egyet elbuktak. A Fidesz legnagyobb arányban a legszegényebb településeken tarolt, ahol a legtöbb a közfoglalkoztatott és a legalacsonyabb az iskolázottság.
A több mint egyórás diskurzus során kirajzolódott: pusztán az önrendelkezést felajánlani kevés ott, ahol a biztonság többet nyom a latban. Ezért is épülhettek ki remekül az – ellenzéki oldalon gyakorta leegyszerűsítően (fél)feudálisnak bélyegzett – alárendeltségi és érdekviszonyok.
– Hibás a klientúrák rendszerét mindössze elnyomásként értelmezni: ezek a hálózatok kívülről ugyan feszesnek és szigorúnak tűnnek, ugyanakkor belülről rendkívül rugalmasak. Egyfajta reciprocitással és relatív hatékonysággal működnek, amiben ha adok, kapok is – mutatott rá Szombati Kristóf.
– A vidékre leutazó szavazatszámlálókban a választás után megszületett egy óhaj, hogy megértsék a Budapesten kívüli világot. Én a Mátra régiójában kutattam elég sokat, és ott például nagyon látni a borvidékeken a turizmus és a szőlőgazdálkodás felfutását: az utóbbi tíz évben új kisgazdálkodások jöttek létre, amik rengeteget számítanak a vidék önképében – osztotta meg benyomásait a szociológus, antropológus. – Ezek az emberek kétségtelenül tapasztalhattak egyfajta fejlődést az életükben. Számukra a referenciapont nem Szlovákia és Románia, hanem az előző balliberális kormányzás – fogalmazott a Youtube-on közvetített, Gulyás Márton által moderált vitán.
(Címlapkép: atlatszo.hu)
