Tavaly februárban módosult a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló rendelet, amelynek célja továbbra is az, hogy egészségesebb ételek kerüljenek a gyermekek és a közétkeztetésben részt vevő felnőttek tányérjára. A 2014-ben létrehozott szabályozás több ponton is gyakorlatiasabbá, könnyebben alkalmazhatóvá vált, miközben az étkeztetés elfogadottságát is igyekeznek növelni.
Feigl Edit, a Magyar Közétkeztetők Szövetségének szakmai vezetője szerint a módosítások három-négy fő terület köré csoportosíthatók. Kiemelt cél az egészséges táplálkozás támogatása már gyermekkorban: növelni kell a zöldség- és gyümölcsfogyasztást, miközben csökkenteni szükséges a napi sóbevitelt. A szabályozás szerint 2028-ig legalább 50 százalékkal kell mérsékelni a sófogyasztást.
A szakember hangsúlyozta: a sócsökkentés nemcsak a közétkeztetésben, hanem az élelmiszeriparban is megjelenik. Azoknál az alapanyagoknál és termékeknél, amelyeket nagy mennyiségben használnak fel – például kenyerek, pékáruk vagy húskészítmények esetében –, jelentős sótartalom-csökkentés várható. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy a só ne tűnjön el teljesen az ételekből, mert az jelentősen ronthatná az ételek elfogadottságát.
A rendelet módosítása az allergénekre vonatkozó szabályokat is szigorította. A normál étrendből kiiktatták a mogyorót, a dióféléket és a szezámmagot. Feigl Edit ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem jelenti azt, hogy az ilyen allergiával élők számára biztosított speciális diétás étkeztetés feleslegessé válna, hiszen az ételek nyomokban továbbra is tartalmazhatnak allergéneket.
A vagy B menü
Az új szabályozás része az önkiszolgáló étkeztetés és az úgynevezett A-B menürendszer bevezetésének támogatása is. A tapasztalatok szerint a választási lehetőség jelentősen javítja a menza megítélését a gyerekek körében.
– Az A-B menük közötti választás szabadságot ad a gyerekeknek, megszűnik az az érzés, hogy „ezt főztük, ezt kell megenni”. A szeretem-nem szeretem kérdés sokkal inkább a pozitív irányba mozdul el – fogalmazott Feigl Edit a Miskolc Televíziónak.
A visszajelzések alapján a diákok szívesebben választanak az iskolai étkeztetést, és nőtt azok száma is, akik igénybe veszik a menzát. Az önkiszolgáló rendszer további előnye, hogy a gyerekek maguk dönthetik el, miből mennyit kérnek, így jelentősen csökken a tányérmaradék, miközben a repetázás is egyszerűbbé válik.
A szakmai vezető szerint azonban a rendszer sikeréhez szükség van a tálalószemélyzet, a pedagógusok és az intézmények együttműködésére is, hiszen az önkiszolgáló étkeztetés egyben az étkezési kultúra változását is jelenti.
