A KSH 2018 novemberében több mint 500 településen, az egész ország lefedő reprezentatív mintán végezte el lakbérfelmérését. Az átlagos bérleti díjak megállapításánál a megkérdezettek 79 százalékának adataira támaszkodtak, akiknél a díj nem tartalmazta a rezsiköltségeket.
Budapesten a budai hegyvidéki kerületekben voltak a legmasabbak az árak (átlagosan 146 ezer forint), ami részben a magas, 2397 forintos négyzetméterárakkal, részben az országos átlagot (56 négyzetméter) meghaladó lakásméretekkel magyarázható. A pesti belső kerületekben átlagosan 125 ezer forintba került egy albérlet a KSH összeállítása szerint.
Vidéken a nyugat-dunántúli megyeszékhelyek lakbérszintje volt a legmagasabb, 81 ezer forint. Az ország többi területén sok esetben az 50 ezer forintot sem érte el a lakbérek havi összege.
A nagyobb egyetemi városokban mértek az adott régiónál magasabb bérleti díjakat, példaként említették, hogy Debrecenben 1460, Győrben 1675, Miskolcon 1115, Pécsen 1665, Szegeden pedig 1376 forint volt az egy négyzetméterre jutó lakbér 2018 őszén.
A KSH adatai szerint aki a vizsgált időszakban, tehát a felmérést megelőző egy évben vásárolt lakást, a kiadásával átlagosan 8 százalék körüli hozamot realizálhatott egy év alatt. Az elérhető hozam a magasabb árszínvonalú területeken ennél alacsonyabb: Budapesten körülbelül 6, a megyeszékhelyeken átlagosan 8 százalékra tehető. Ezt a hozamot csökkentik a tulajdonost terhelő költségek (állagmegóvás, a megüresedések) így reálisan 5-7 százalék körüli megtérüléssel lehet számolni.
Az összes bérelt lakás 39 százaléka Budapesten, 30 százaléka a megyeszékhelyeken, kevesebb mint egyharmada a többi városban vagy községekben található.
A bérlők közel fele rokonok, ismerősök segítségével került kapcsolatba a lakás tulajdonosával, a bérlők 31 százaléka pedig ingatlanhirdetésre specializálódott internetes oldalakon talált lakást. Előbbinél a bérlőknek országos átlagban 63 ezer, utóbbinál pedig 106 ezer forint volt a bérleti díja. A KSH elemzése szerint a kettő közti különbség legfontosabb tényezője valószínűleg a bizalom, mert a személyes kapcsolattal csökken a lakáskiadás kockázata.
Minden tizedik bérelt lakásban külföldi állampolgárok laknak. Budapesten ez az arány eléri a 20 százalékot. A külföldiek 40 százaléka tanulmányok, további 31 százalékuk munka miatt lakik magyarországi bérlakásban.
