Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna létrehozásának célja Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék országhatárokon átnyúló hatású, átfogó fejlesztése.
A hat megye és megyei jogú városaik összetett kormányzati intézkedéscsomaggal és összehangolt fejlesztésekkel szeretnék helyzetbe hozni térségük gazdasági szereplőit – erről szólnak a tervek. Ennek érdekében született a megállapodás: a dokumentumot az Innovációs és Technológiai Minisztérium részéről Palkovics László, az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa írta alá február 7-én.
Ennek értelmében a kamarák részt vesznek a megyei vállalkozások felkészítésében, informálásában, tanácsadó munkát végeznek a kormányzati vállalkozásfejlesztési kezdeményezések kapcsán, különös tekintettel a vali.hu vállalkozói információs portálra, a Modern Mintaüzem Programra, a Magyar Multi Programra és az Evolúció Programra. Emellett szakmai támogatást nyújtanak a vállalkozások részére a GINOP Plusz pályázati konstrukciók tekintetében is.
- A most aláírt dokumentum a hatékonyságnövelést segíti elő, főként a kis- és középvállalkozások (KKV) számára – ebben a munkában számít a minisztérium a kamarák segítségére – fogalmazott a megállapodás kapcsán Bihall Tamás a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) elnöke. Az aláírással egy ütemben a munka is elindult, ami tulajdonképpen a jövőbeli fejlesztésekre készíti fel az északkeleti régió vállalatit.
- Szerteágazó a feladat. Számos pont fogalmazza meg a teendőket. Elsők között szerepel a lehetséges uniós források megpályázására történő felkészítés, a vállalatok tájékoztatása, informálása. Emellett erősíteni kell a vállalkozások körében a különböző kormányzati programokat, mint amilyen például a Magyar Multi Program vagy az MNB Zöld Program: ezeknek a pályázatain keresztül további forrásokat érhetnek el a cégek - mondta el lapunknak a BOKIK elnöke.
Bihall Tamás kiemelte, a megállapodás kiemelt pillére az oktatás mind az egyetemi, mind a középszintű szakképzés területén. Emellett fontos a beszállítók kérdése is – ugyanis sok, ezen a területen működő, betelepült nemzetközi vállalat jelent meg Északkelet-Magyarországon.
- Hasznos és szerencsés lenne, ha a helyi KKV szektor tudná kiszolgálni ezeket a beszállítókat, felkészülni a lehetséges uniós források megszerzésére.
Bihall Tamás arra számít, hogy az aláírt megállapodás a vállalkozások érdekeit szolgálja majd a kamarák munkáján keresztül.
- Úgy vélem, az év második felére nagyban javul majd a cégek felkészültségi szintje, és az ellátottsága az információk terén – fogalmazott a kamarai elnök.
