Március 15-én a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el Dr. Dobos Endre munkáját. A Miskolci Egyetem tanszékvezetője, a Földrajz - Geoinformatikai Intézet docense igyekszik figyelmeztetni mindenkit: a termőtalaj érdekében új mezőgazdasági módszerekre van szükség. Az egyetem hivatalos honalapján olvasható egy interjú, amiben Dr. Dobos Endre kifejti, miért is káros és fenntarthatatlan a most alkalmazott talajművelés. Ebből szemlézünk az alábbiakban.
Mennyire romlik a talaj itthon és mit lehet tenni?
Kis túlzással már nincs hova romlania. Az intenzív mezőgazdasági terhelés miatt művelt réteg szerkezete tönkrement. A talaj egy egyensúlyi rendszer. Egy szemcse önmagában kevés, talajmorzsákká kell alakulnia, amelyekben vannak pórusok, amik a levegőt és vizet eresztik át, és/vagy szívják magukba. Ezzel szemben az agyonművelt talaj nem rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. Az egészséges talaj fizikailag háromfázisú: (valójában négy, az első a biológiai, de azt most nem részletezem) szilárd rész, ami szerves és szervetlen anyagokból áll, levegő- és víztartalom. Ha csak levegő van, az szárazságot jelent, ha túl sok a víz, kezelhetetlen, tehát az is baj. A lényeg: egyszerre kell jelen lennie a gravitációs és kapilláris térnek, vagyis át is kell eresztenie, de fel is kell szívnia a nedvesség egy részét. Na ezt tettük tönkre a nagy gépekkel, a rengeteg műveléssel.
Ez nem hangzik túl jól. Helyre lehet tenni?
Csak hosszútávú gondolkodással és cselekvéssel. Az Egyesült Államokban a harmincas években volt az ú.n. Dust Bowl jelenség. Az intenzív mezőgazdasági művelés párosult egy hét évig tartó száraz időszakkal. Hatalmas porviharok keletkeztek, de olyanok, amik elől szó szerint menekülniük kellett az embereknek. Már akkor voltak politikusok, akik értették, mi a baj. Talajvédelmi törvényt kezdeményeztek. A többség azonban leszavazta egészen 1935-ig, amikor az egyik képviselő addig beszélt a jogszabály fontosságáról, amíg Washingtont is elérte porvihar és betört a törvényhozás épületébe. A politika akkor szembesült a problémával. Érdekes módon azonnal meg is szavazták a törvényt.
Ma és itt, mit lehet tenni?
Olyan rendszert kell kidolgozni, ami segít. Amerikában a területek mintegy 10 százalékán kis túlzással nem mennek a földre, úgy vetnek, hogy előtte nem készítik elő a talajt. És a növény kikel.
Jól értem, hogy kevesebb földművelés kell?
Így van. Napjainkban mire a vetőmag a talajba kerül, addig ötször-hatszor is megdolgozzák a földet. Szántják hosszába-keresztbe, boronálják, preventív növényvédelmet alkalmaznak, és ezt mind-mind sok tonnás, hatalmas gépekkel. Azok pedig porítják a talajt, tönkre teszik annak szerkezetét. Szerencsére egyre több helyre hívnak előadásokat tartani, ahol igyekszem elmondani, ez így nem mehet tovább.
A teljes interjút ITT olvashatják.
